A szerző Magyar szentek és hősök a régmúltból (2013) című könyvében röviden megemlékezett a skótok egyetlen szentjéről, a Pécs mellett született Árpád-házi királylányról, Margitról (1047-1093). E kötetben most az ő életének jelentőségét méltatja. A történetet azonban messziről kezdi, onnét, hogy az   [>>>]

A szerző Magyar szentek és hősök a régmúltból (2013) című könyvében röviden megemlékezett a skótok egyetlen szentjéről, a Pécs mellett született Árpád-házi királylányról, Margitról (1047-1093). E kötetben most az ő életének jelentőségét méltatja. A történetet azonban messziről kezdi, onnét, hogy az angol trónra igényt tartó Etheling-hercegek 1016-ban Magyarországra, Szent István udvarába menekültek. ***Az egyik herceg, Edmund fiatalon elhunyt, a másik, Edward elvette István király rokonát, Ágotát, e frigyből született Margit. A család 1057-ben költözött Angliába, amikor Margit 11 éves volt. A sorsdöntő hastingsi csata után az angolok Margit fiútestvérét választották királlyá, akinek azonban semmi esélye nem volt Hódító Vilmossal szemben trónra lépni. A család Skóciába menekült, Margit itt lett 1069-ben III. Malcolm skót király felesége. Az ifjú ara nagy hatással volt férjére, általa új hazájára; ő terjesztette el a katolicizmust, templomokat és kolostorokat építtetett, segített a nélkülözőkön; irgalmassága révén a mai napig kultusz övezi Skóciában. A szerző messziről kezdi Skóciai Szent Margit történetét, először bemutatja az Etheling-dinasztiát, a magyar nép hun származását, annak régészeti leletanyagát és szellemi örökségét, csak ezek után tér rá hőse élettörténetének ismertetésére. Bemutatja szülőhelyét, a mai Mecseknádasdot, kitér Anglia 11. századi történetére, a normann hódítás következményeire, bemutatja a szent asszony skóciai emlékhelyeit és kultuszának megnyilvánulásait, illetve leszármazottait, akik között unokája, Matilda a Plantagenet-ház alapítója volt, és megemlíti dinasztikus kapcsolataikat is. Az irodalomjegyzékkel záródó életrajzhoz Appendix tartozik, ebben egy rövid írás olvasható Istar sumér istennőről, az ?éjszaka királynőjéről? és ábrázolásairól, valamint egy dolgozat a magyar és a baszk nyelv hasonlóságairól, valamint a baszk nép nevezetes szülötteiről, mint Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc, Vasco da Gama vagy Tengerész Henrik herceg. A kötet valamennyi írásában keverednek a tudományosan igazolt tények és a hipotetikus állítások, az elsődleges és másodlagos (sajtó) forrásokból levont következtetések, vagyis az elemzések és a feltételezések. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]