A vaskos kötet az ELTE és a Petőfi irodalmi Múzeum által 2017 októberében, Szabó Lőrinc (1900-1957) halálának hatvanadik évfordulója alkalmából megrendezett konferencia előadásainak megszerkesztett változatait tartalmazza. A tanácskozás fő célja az volt, hogy a legszélesebb spektrumban adja elő a   [>>>]

A vaskos kötet az ELTE és a Petőfi irodalmi Múzeum által 2017 októberében, Szabó Lőrinc (1900-1957) halálának hatvanadik évfordulója alkalmából megrendezett konferencia előadásainak megszerkesztett változatait tartalmazza. A tanácskozás fő célja az volt, hogy a legszélesebb spektrumban adja elő a költőre és munkásságára vonatkozó friss kutatási eredményeket, amelyek nem csak filológiai, poétikai újdonságokkal szolgáltak, de ideológiai, politikai, eszmetörténeti hozadékkal is jártak, módosítva a korábbi, alapvetően marxista irodalomtörténet által alakított kánont. ***A közelmúltban szinte egyedül Kabdebó Lóránt kutatási eredményei módosították a régi Szabó Lőrinc-képet; ő volt az, aki az oeuvre kevéssé vizsgált részleteit kutatta. A konferencia másik célja pedig az volt, hogy új -- például kultúratudományi vagy biopoétikai -- aspektusokat érvényesítsen. A kiadványt Kabdebó Lóránt összegző értekezése ("egy költő Agya") nyitja, amely nem más, mint a lírai életmű alakulástörténeti rekonstrukciója, illetve az időben egybeeső, párhuzamosan jelentkező költői törekvések föltérképezése. A szerző bevezeti a biopoétika fogalmát, amely a versvilág biológiai, élettani, animális, vegetatív jegyeit, orvosi, materiális, testi motivikáját értelmezi. Itt van alkalma leírni, milyen bonyolult összjáték figyelhető meg Szabó Lőrinc lírájában a biológiai és szellemi dimenziók között. Kabdebó hangsúlyozza, hogy a költő nemcsak a fejével gondolkodott, hanem egész testi valójával alkotta a verseit. Kulcsár-Szabó Ernő dolgozata ("Gyík egy napsütötte kövön") a Szabó Lőrinc-i természetlíra újraértelmezésének vázlata újra szóba hozva a biopoétika fogalmát. Nagy Csilla az írásában (-"hullám csak a tavon") a költő szerelmi lírájának testi vonatkozásait elemzi; Kulcsár-Szabó Zoltán a Szamártövis című vers elemzése útján tekinti át a költő életfölfogásának jellemzőit. Pataky Adrienn és Balogh Gergő is Szabó Lőrinc életszemléletét és életérzését vizsgálja. Az oeuvre poétikai, formai jellegzetességeit analizálja Horváth Kornélia és Gorove Eszter; de esik szó a költő műfordítói munkásságáról (Szele Bálint tanulmánya), vagy prózai műveiről (Kemény Aranka írása) is. Komparatisztikai módszerű dolgozat is olvasható Barna Lászlótól, aki Szabó Lőrinc Egy álmai című versében Werther-párhuzamokat mutat ki. A szövegközpontú, műelemző dolgozatok mellett szerepel a kötetben életrajzi, filológiai, textológiai, sőt orvosi nézőpontú is. A kötet - a konferencia célkitűzésének megfelelően - csakugyan áttekintést ad az újabb keletű Szabó Lőrinc-kutatások eredményeiről, amelyek jelentősen árnyalják, elmélyítik, sőt módosítják a róla kialakult, kanonizált képet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]