Hoppál Mihály etnológus és folklorista több évtizede kutatja a samanizmus témakörét, úgy hagyományos, mint modern megnyilvánulási formáit. Ebben a könyvében egy újfajta szempontból tárgyalja ezt az egyébként sok alkalommal elemzett témakört: ez alkalommal a művészet-samanizmus tengely mentén bontja   [>>>]

Hoppál Mihály etnológus és folklorista több évtizede kutatja a samanizmus témakörét, úgy hagyományos, mint modern megnyilvánulási formáit. Ebben a könyvében egy újfajta szempontból tárgyalja ezt az egyébként sok alkalommal elemzett témakört: ez alkalommal a művészet-samanizmus tengely mentén bontja ki a két terület összefüggéseit, áthallásait, kalauzol el határterületükre, először az egyik, aztán a másik oldalról közelítve. ***Az első részben úgy mutatja be a sámánok rituáléit (jóslás, sámán színház, tánc, zene és ének, verselés), illetve szakrális tárgyait mint művészeti tevékenységet, valamint az általuk használt jelképrendszert elemzi és mutatja be esztétikai élményként. A második szakaszban a sámáni aktusként is értelmezhető művészi tevékenységéről ír pár pregnáns példa tükrében, olyan alkotókat bemutatva (pl.: Vidák István, Erdélyi Tibor, Pablo Amaringo, Soós Jóska, Halmy Miklós, Sólyomfi Nagy Zoltán és Somogyi István), akik tudatosan vállalva ténykednek módosult - de nem drog által kiváltott! - tudatállapotban, transzban, egyfajta extázisban, és/vagy a samanizmus témaköre ihlette meg őket. A kiadványt Nádor Judit Az öko-sámánság filozófiája című írása zárja. A szöveget színes fényképek kísérik. Az utolsó lapokon az irodalomjegyzék, és a néprajzi témájú dokumentumfilmek felsorolása kapott helyet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]