A 90. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Kálmán Áron képregénye, amelyben a magányos festőóriás, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) elhívatott és látomásos életének nagy állomásai elevenednek meg. "Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél" - ezt az égi üzenetet kapta állítása   [>>>]

A 90. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Kálmán Áron képregénye, amelyben a magányos festőóriás, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) elhívatott és látomásos életének nagy állomásai elevenednek meg. "Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél" - ezt az égi üzenetet kapta állítása szerint 1880. október 13-án Kosztka Tivadar patikussegéd Iglón, ami aztán elindította a művésszé válás útján.*** Rómába utazott, s Raffaello műveit látva rádöbbent: ennél ő képes jobbat festeni. 1894-ben ért el arra az anyagi függetlenségre, hogy ott hagyja gácsi patikáját, s festészeti tanulmányokat folytasson - negyvenegy évesen - Münchenben, majd fő témáinak megtalálása végett bebarangolja Dalmáciát, Nyugat-Európát, s a Közel-Keletet: Egyiptomot, Palesztinát, Libanont, Szíriát. Megszállottan festett, bár sok műve nem maradt fenn (a szakirodalom ma 125 alkotását nevesíti). Saját életében nem értették meg, nem látták meg művészete nagyságát, melyhez hozzájárult különc viselkedése és prófétikus meggyőződése is. Elszegényedve hunyt el pont száz évvel ezelőtt, és a véletlennek köszönhető, hogy Gerlóczy Gedeon építészmérnök meg tudta menteni egykori padlásán tárolt vásznait. Bár Párizsban és Itáliában már életében kisebb sikereket ért el, Magyarországon csak az 1960-as években vált ismertté - olyan legendás képei révén, mint a Baalbek, a Római híd Mosztarban, A taorminai görög színház romjai és persze a Magányos cédrus. A jól megrajzolt, a művész világát érzékletesen megidéző képregény Csontváry több kiadásban is megjelent önéletírása alapján mutatja be ezt a nem mindennapi életutat, annak főbb állomásait és az ismertebb képek keletkezéstörténetét. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]