Az erdélyi Kovács András Ferenc a kortárs magyar líra egyik legsajátosabb alkotója, akinek különös ismertető jele, hogy folyton más-más alakot ölt, más-más álarc mögül és mindig másként szólal meg, igazi alakváltó költészetet művel, miközben poeta doctus módján vonzóan könnyed formában adja elő   [>>>]

Az erdélyi Kovács András Ferenc a kortárs magyar líra egyik legsajátosabb alkotója, akinek különös ismertető jele, hogy folyton más-más alakot ölt, más-más álarc mögül és mindig másként szólal meg, igazi alakváltó költészetet művel, miközben poeta doctus módján vonzóan könnyed formában adja elő sokszor bonyolult mondandóját. Ez a kötet a költőnek a Sebő-együttes által megzenésített verseit tartalmazza, de nem akárhogyan.*** Nem csupán elolvasható benne 21 költemény, hanem a versek mindegyikéhez csatlakozik egy-egy hosszabb kötetvégi magyarázó jegyzet, a kötethez pedig lemez is tartozik, amelyről meghallgathatók a megzenésített darabok. Bár Kovács András Ferencet a kategorizálásra hajlamos irodalomtudomány "urbánus" költőnek tartja, e kötetbe olyan versei kerültek, amelyek arról árulkodnak, hogy a szerző mély gyökerekkel kapaszkodik a népi kultúrába, ragaszkodik a szájhagyományú folklórhoz, annyira, hogy a zeneszerző Sebő Ferenc nem egy verset népdalszerűen dolgozott föl. Tréfásan maga a költő is utal erre a besorolásból fakadó ellentmondásra: "Kányádi úr pálinkáját / Ezúton is köszönöm - / Megoldotta bús nyelvemet / Meg urbánus közönyöm..." (Ugratós). A kötet végére sorolt jegyzetekből megtudható, hogy e verset a Nagy-Küküllő menti falvak neveiből szőtte; közöttük fölbukkan Kányádi Sándor szülőfaluja, Nagygalambfalva is. A csillagokról szóló versről megtudjuk, hogy annak idején a fiatal költő tanárként sokat ingázott Székelyudvarhelyről a környékbeli falvakba, és kora reggel meg késő este, oda-vissza utazva a csillagos eget figyelte. Így született meg a népdalok egyszerűségével vetekedő spontán nyolcasokból álló, ütemező vers (Csillagcsengő). Megverselte a kemény telet (Erdélyi tél), a szüretet (Szüreti ének) és az őszt, ugyancsak a helynevekkel játszva (Őszi önarckép), azután Erdély tájait (Bálványos; Maros hídja leszakad; Sárpataki tutajosdal). A sajátos szerkezetű kötet hármas értékkel bír: egyrészt bevezetést nyújt Kovács András Ferenc sokszínű, gazdagon árnyalt, variatív, mégis a népdalok egyszerűségével vetekedő költészetébe; másrészt a lemezről meghallgathatók a Sebő-együttes zenei adaptációi; harmadrészt megcsodálhatók Kürti Andrea színes illusztrációi, amelyek a maguk keresetlenségével rímelnek a népdalszerű versekkel. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]