A kiadó előszava
Előszó
BEVEZETÉS
I. IPOLYI ÉS CSENGERY
A magyar Tacitus hiánya
Ősi írott hagyományaink hiányának oka
Első hitregélők
A latin és magyar nyelvű történeti iskola fölfogása
A "Magyar Mythologia" írója és kritikusa
Ipolyi érdeme   [>>>]

A kiadó előszava
Előszó
BEVEZETÉS
I. IPOLYI ÉS CSENGERY
A magyar Tacitus hiánya
Ősi írott hagyományaink hiányának oka
Első hitregélők
A latin és magyar nyelvű történeti iskola fölfogása
A "Magyar Mythologia" írója és kritikusa
Ipolyi érdeme
Az Ipolyi-Mythologia módszere és etimológiája Csengery világításában
Csengery tévedései
Mitológiánk nincsen
II. AZ ŐSHAZA ÉS ATYAFI NÉPEK
A nemzet szülőfölde keresésének szükséges volta
A szittya erdet hazai hagyománya
Nyugati ural-altájiak ugorok vagyunk
Az altáji nyelvi nagy családfa
A török rokonság kérdése
Az első fogalmak vallomásai
Az ősi hetes és a későbbi tizes számolási rendszer bizonysága
Török hatás
Bálint Gábor nézete az őshaza és nyelv tekintetében
III. AZ ŐSHAZA ELSŐ HITREGÉI
Az uraltáji honosság és a vogulokkal való közeli nyelvrokonság
Réthy László tudósunk a vogul és finn világteremtési mondáról
A KÉT UGOR HITREGE SZÖVEGE SZERINT
A vogul földteremtésről szóló monda és a finn világalakulás runójának szövege
V. A KÉT ŐS HITREGE EGYBEVETÉSE
A két hitrege közül melyik az eredetibb?
A vogul monda előnye a Kalevala elbeszélése fölött
Indogermán "világtojás"
VI. A VOGUL TEREMTÉS-MONDA ÁTMENETI VÁLTOZATAI
A régibb és újabb teremtési monda között észlelhető különbség
Átmenetkori maradványok a mordvaiaknál, cseremiszeknél, törököknél és mandsuknál
VII. A MAGYAR NÉP ELŐ TEREMTÉSI HAGYOMÁNYAI
Kálmány Lajos érdeme
A föld kibuktatásának nyomai a néphagyományban
A nógrádi togát
A földtartó cethalak
Az ősvallás ember- és állatteremtésének paródiái a néphitben
Eltorzult vonásai a teremtett ember tanításáról szóló őshitnek
A népmondákban szerpeltetett Ádám, Noé, Szent Mihály, Szent János és Szent Péter
VIII. TURÁN ÉS A SZKÍTÁK NEMZETISÉGE
Turánnak ellentéte Iránnal
Népnevelői szerep
A szkíták érvényesülés Iránban
A perzsa háromnyelvű sziklafeliratok egyikének nyelve szkíta
Mind a három külön vallást képvisel
Auramazda (Ormuzd) az árja nép istene
IX. A VALLÁSOK EREDETÉNEK KETTŐS ELMÉLETE
Az ősvallás sámánizmusa
Csengery a természetes fejlődés módszerének szolgálatában
A természetes fejlődés újabb rendszere
Müller henotheizmusáról
Annak vélt átmenetei
Müller jövő vallása
A süllyedés elve
ISTEN
X. A MAGYAR ŐSVALLÁS TÖBBISTENHIVÉSE
Íróink "a magyarok (egy) istené"-ről
A történetírás nincsen ellenünk, csupán látszatra
A középkor vélekedése a magyar ősvallásról
"Isten"-szavunk a nyelvtudomány világításában
Az "Isten" név fogalmi köre az altáji népek mitológiájában
Istenek és az "öreg isten" elsősége
A "magyarok istene"
Régi vallásunk az ős csillagászat megvilágításában
XI. AZ ŐSVALLÁ-ISTEN-HAGYOMÁNYAI
Az ős menny-isten
Személyesítése
A finn Ukko. Ukkon-pohár
Ukko a magyar istenségének kérdése
Isten szavunk az ősvallásban
Köznévi használatának nyomai
XII. MITOLÓGIÁNK ISTE-CSALÁDJAI
Az istenek családja, udvartartása
Napfiúk
Holdleányok
Hajnal személyesítése
Szélkirály
Szélanya
A víz Öregje és családja
Fejér szakállas haltündér
Halak királya
Vízi leányok
Földanya
Tápió családja
XIII. BOLDOGASSZONYOK
A néphit hét Boldogasszonya
Nagyboldogasszony
Kedd asszonya
Szülő Boldogasszony
Szép asszony
Szép asszony vászna
XIV. A MAGYAROK ISTENE
Nem egy az öreg istennel
Párhuzamok
Neve
Az égiekkel való rokonságunk
XV. A NAGYBOLDOGASSZONY CSALÁDJA
A mordvaiak anya-istenasszonya
Négy fia és négy leánya
A leányoktól származott fiunokák
A Nagyasszony lakása, tevékenysége és szeretetreméltó volta
Szülő Boldogasszony
Feledésbe ment vonások
Állatai és növényei
XVI. A NAGYASSZONY FIÚGYERMEKEINEK HAGYOMÁNYAI
A mordva Ange-Pátyáj
Kedvence
A Nap a vogul hagyományban
Etimológiája
A had (család) istene
Az éjjel istene
A vadászat, halászat istene
XVIII. A MAGYAR OLYMPUS
Volt-e magyar Olympus?
A finn Ég
Numi Tarom lakása
A nap háza a magyar mesében
Az ég országútja
Tündérek és hadak útja
A finn mennyországba való jutás egymásutánja
A Göncölök
A mesében "az igazak szigetének" leírása
XIX. HERODOTOSZTÓL A SZKÍTÁK ISTENEIRŐL
Herodotosz a szkíták tűz, ég, föld, nap isteneiről
Az égi Venusról
Tengerről
Herodotosz e helye Nagy Géza tudósunk világításában
KIS-ISTENEK
XX. A SÁMÁNIZMUS: A DÉMONOK KULTUSZA
A sámán szó jelentése
A sámánizmus északi hazája
Vogul bűbájos dob
A bűbájolás többi eszközei
Igéző mondás
Ráolvasás
A néphit szellemei
XXI. A SÁMÁN KIS-ISTENEK KETTŐS TÁBORA
Látszólagos dualizmus
A hagyománnyal való elbánás
A vogul temetési monda módosulása
A Kalevala átmenti kora
A mordvaiak Nagyasszonyának szolgálatában álló özáiszok
A sátán
XXII. MILYEN FOKÚ VOLT ŐSVALLÁSUNKBAN A SÁMÁNIZMUS?
Kettős sámánizmus
Ördögkultusz a votjákoknál
Tering
Ördög
Az Ördög szó atyja-fiai a rokon népeknél
Nem őseredeti fogalom hordozója
Parz hatás, s ennek nyomai
Sámánizmusunk ugor jellege
XXXIII. A NAGYASSZONY ÉS TÜNDÉREI
A nagyasszony-kultusz párhuzamai
A mordvai hitregék védő özaiszai
Idevonatkozó hagyományaink
Tavaszi határkerülés
Első csordahajtás
Szt. György éjjelének és napjának babonái
Gerelyjárás
Lucanapi palázulás
Koledálás
XXIV. MESÉINK TÜNDÉREI ÉS TÜNDÉRBIRODALMA
A regék tündérországa
Mostani földalatti tanyáik
A székelység tündértelepei
Tündér szavunk
Jellemzésük a mesékben
Kedvtelésük
Elvarázsolt tündérek és szabadítóik
Tündérkirálynék
Tündér Ilona mítosz alak-e?
Tündérország messzesége
Tündérlakás és kert
XXV. MESÉINK ÁLLATKIRÁLYAI
A király szó értelmezése
Az állatkirályok bűvös ajándékai
Kácsa, Béka a vogul mondában
Méh a Kalevalában
Kígyó
Táltos ló
A medvekultusz hagyományai a rokonoknál
XXVI. A NÉPHIT JÓSLÓ ÁLLATAI
A néphitnek mitológiai alapja
A denevér, macska, kutya, farkas, szarvas, róka, görény, mókus, egér, nyúl, szarvasmarha, juh, kecske, disznó stb, állatok, némely ragadozó madarak, va
ROSSZAK
XXVII. AKIK JÓK IS, ROSSZAK IS
ÓRIÁSOK
Miért van, hogy jók és rosszak egy személyben?
Óriások a vogul hagyományban
Finn óriások a mondában és a Kalevalában
Kozma Ferenc mitológus a székely néphit óriásairól
Meséink óriásai
Lakásaik
Bábolna, az óriások királya
Kutyafejű mesebeli óriás
Bűvös erejük és varázsos szereik
Jó és rossz tulajdonságaik
A mondák óriásai
HEGYI ÉS ERDEI SZESZÉLYES SZELLEMEK
A törpék kettős jellemvonása
Kölcsönzöttek-e vagy mitológiánk eredetei alakjai
Jószívűség és nagy erő jellemzi őket
A bányarémek meghonosodott hitregés alakok
A bányaszellem mogorva természetű
Jóindulat és bosszúállásának mondái
A kópék
Föld alatti országuk
Idézésük és segítségadásuk népies mondái
Ijesztegetők
A lidérc szláv eredetű
A lidércszerzésnek módjai a néphitben
Alakja
Tartásának és elvesztésének nehéz volta
AZ ELEMEK FÉLIG ÁRTALMAS SZELLEMEI
A palóc barboncások
Garaboncosok a kecskeméti csallóközi néphitben
Tudományos hozzászólás
Karkánok a törökségben
Az erdei csoda
Vízi leányok
Tűzember
XXVIII. EGÉSZEN ROSSZAK
IGÉZET
Igézet vagy szemverés
A mesék boszorkányai
Mítosz háttér
A boszorkány szó
A néphit mai boszorkányai
Tudományuk
Összejöveteleik Szent György-nap éjjele
Luca-nap
Boszorkánylátás
Boszorkánytitok
Ijesztők
Kísértetek s éjszakai rémek
HALÁL ÉS BETEGSÉGEK
A Halál a vogul ősi világnézetben, mikor még nem volt rossz
Kulyater az újabb hitmondákban
Csaladjának és háztartásának hiedelme
A betegségek az ő unokái
A dualizmus hatása
A Fene, Guta, Csikarás, Íz, Forróság, Hideglelés, Nehézség, Nyilalás, Vértályog személyesítése
ÁRTÓ SZELLEMEK VAGY MANÓK
Nem őskorszaki hitregés alakok
A sárkány perzsa kölcsönzés
A mondák és mesék sárkányai
Sárkánymondák
Helyneveik
Vízimanó
Víziember a mesében és népmondában
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb.
stb. [<<<]