A szerző a könyv fülszövegében néhány vallomásos sorral igazítja el az olvasókat, miként is lett belőle kezdő író, amikor az eddigi élete során abszolvált felsőfokú tanulmányai ízig-vérig színházi emberré avatták. Mindez talán éppen erősítheti a szerző "írói oldalát", hiszen - bár első regényével   [>>>]

A szerző a könyv fülszövegében néhány vallomásos sorral igazítja el az olvasókat, miként is lett belőle kezdő író, amikor az eddigi élete során abszolvált felsőfokú tanulmányai ízig-vérig színházi emberré avatták. Mindez talán éppen erősítheti a szerző "írói oldalát", hiszen - bár első regényével jelentkezik - úgy tűnik, birtokában van a regényírás megannyi fortélyának. Történetének főhőse a 17 esztendős, középiskolás, kamasz fiú, Kőkúti Máté, aki életének ebben a nyár eleji szakaszában a totális plátói szerelem mindent elfedő, ám a világot mégis csodaszép színekben láttató érzelmi rabságának foglya. Szerelmének tárgya, Anna, aki a fiú véleménye szerint nyilván észre sem veszi őt, ám barátnője, az értelmiségi családból származó Médi éppen ennek az ellenkezőjéről győzködi Mátét. Kettejük között igazi ?szellemtársi? kapcsolat van, és amikor elindulnak kocsmázni, a számos elfogyasztott feles után, az út végén már nem igazán emlékeznek a közben történtekre. Egy ilyen "elvarázsolt" éjjelen "bukkan" rá nagybátyjára, Simonra Máté, és a család ezidáig feledésbe taszított rokona igazi barátja lesz a fiúnak. Kettejük eszmecseréje, valamint Máté belső monológjai, és a Médivel folytatott párbeszédei nyomán bomlik ki a kamaszkor számos "csapdahelyzettel" és egyéb, gyakorta elviselhetetlennek tetsző pszichés terheltségével megáldott/vert időszaka, amelyet a gondolkodva felnövő tizenévesek szinte mindegyke hasonló módon él/t meg. S ha a felnőtt olvasó képes szembenézni múltjának "árnyaival", maga is rádöbbenhet, hogy nem volt különb a regénybeli Máténál. A fiú a történet végére, hosszas és kanyargós út után Keszthelyen, egy vendéglőben fölleli szeremének "tárgyát", majd miután előadja lelkének "morajlását", ezzel le is zárja ezt az éteri vonzalmat, és boldogan, megkönnyebbülten, reménnyel telve sétál be a hajnali fényekkel áttört Balaton vizébe... Laboda Kornél érti és érzi a kamaszok lelkét, megnyerő őszinteséggel és együttérzéssel mesél arról a korról, amelynek megélése nem "könnyű feladat". Minden tizenhat éven felüli, gondolkodva olvasó fiatalnak érdemes ajánlani a regényt. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]