"A nevem Edward Joseph Snowden. Valaha a kormánynak dolgoztam, de most már a közjóért dolgozom. Majdnem három évtizedre volt szükségem, hogy ráébredjek, van különbség, és amikor ez megtörtént, támadt némi gondom a munkahelyemen." - ezzel az öniróniát sem nélkülöző pár sorral kezdődik az ismert   [>>>]

"A nevem Edward Joseph Snowden. Valaha a kormánynak dolgoztam, de most már a közjóért dolgozom. Majdnem három évtizedre volt szükségem, hogy ráébredjek, van különbség, és amikor ez megtörtént, támadt némi gondom a munkahelyemen." - ezzel az öniróniát sem nélkülöző pár sorral kezdődik az ismert leleplező, a korábban a CIA-nak, illetve az ún. NSA-nek (Nemzetbiztonsági Hivatal) dolgozó informatikusnak, Edward Snowdennek a most magyarul is megjelenő memoárja. A szerző lassan annyi ideje él száműzetésben, mint amennyi időt (hét évet) az amerikai hírszerző közösségben töltött. Az alatt az idő alatt elmondása szerint részt vett az amerikai hírszerzés történetének legnagyszabásúbb vállalkozásában, amelynek során az egyes személyekre irányuló célzott megfigyelés helyébe az egész populációkra irányuló tömeges adatgyűjtés lépett. 9/11 volt az az esemény, amely hozzá hasonló sok fiatal informatikus előtt nyitotta szélesre a legtitkosabb hírszerző ügynökségek ajtaját. Huszonkét évesen lépett be a CIA-hoz, egy évvel később pedig már rendszermérnök volt. Fedett ügynökként szolgált Genfben, majd immár Tokióban, névlegesen a Dell alkalmazottjaként, ám valójában az NSA-nek dolgozva, az ügynökség globális tartalék hálózatának megtervezését végezte. Később visszatért az Államokba, és hatalmas előrelépést tett a ranglétrán, mikor a Dell és a CIA kapcsolataival foglalkozó technikai összekötő csapat tagja lett. Aztán, amikor már a Hawaii-szigeteken dolgozott, egy valamikori repülőgépgyárból kialakított, földalatti komplexumban, látta át az amerikai hírszerzés ezen adatgyűjtési gyakorlatát a maga teljességében - egy terminálnál ülve, gyakorlatilag korlátlan hozzáférése nyílt a világon jószerével minden férfi, nő és gyermek adatforgalmához, aki valaha is tárcsázott egy számot vagy hozzányúlt egy számítógéphez. Úgy látta, hogy ez a hírszerzési gyakorlat sérti nemcsak az Egyesült Államok alkotmányát, hanem bármely szabad társadalom alapértékeit. Így jutott végül arra az elhatározásra, hogy ezt a nemzetbiztonsági gyakorlatot megerősítő belső hírszerzési dokumentumokat gyűjt, és azt átadja az újságíróknak. Vállalva ezzel azt, hogy más szivárogtatókhoz hasonlóan közellenséggé válik, ha nem akar börtönbe kerülni, el kell hagynia az országát, és pokollá teszik a barátnője, Lindsay Mills életét is. Hosszas mérlegelés után végül is erre a döntésre jutott, és barátnője előtt is titkolva valódi szándékát, 2013 májusában Hongkongba ment (hivatalosan epilepsziája kezelése végett), ahol újságíróknak adta át a megszerzett információkat (az adatokat tartalmazó chipet egyébként egy Rubik-kockába rejtve csempészte ki a munkahelyéről). Ott készültek vele azok az interjúk, melyeket egyszerre hozott le a Guardian, a Washington Post és a Spiegel, s nem sokkal később Oroszországba érkezett (máshol is próbálkozott menedékkérelemmel, de csak itt fogadták el). Ma is ott él, és három évvel ezelőtt barátnője is csatlakozott hozzá, akivel nem sokkal később össze is házasodtak. Személye és cselekedete - más leleplezőkhöz hasonlóan - ma is megosztja a közvéleményt: míg egyesek árulóként, addig mások a szabadságjogok védelmezőjeként tekintenek rá (előbbit egy nemzetközi körözés, utóbbit több emberi jogi díj is mutatja). Ezt a nem mindennapi történetet mutatja be a visszaemlékezés, az észak-karolinai Elizabeth Cityben telt gyermekkorától tanulmányain, a kiképzésen, az aktív nemzetbiztonsági időszakon és a leleplezés részletein át a menekülésig és napjainkig. A kötet végén a legújabb adatbiztonsági fejleményeket is összegzi a szerző, valamint idézi barátnője 2013. május és július közötti naplóbejegyzéseit, megidézve azt az időszakot, amikor ő épp menekülésben volt. A hírek szerint egyébként az amerikai kormányzat máris beperelte a szerzőt, a könyvet ugyanis megjelenése előtt nem mutatta be az amerikai hírszerző szerveknek, s ezzel megsértette korábbi titoktartási megállapodásait. Ugyanakkor per elé néz az amerikai kiadó is, ám nem a forgalmazás leállítását követelik, hanem azt, hogy a könyvből származó bevételekből Snowden egyetlen centhez se jusson hozzá. Vélhetően nálunk is sokakat érdekelni fog a kötet - ennek fényében ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]