A szegedi könyvkiadó aforizmákat, axiómákat fölvonultató füveskönyv-sorozatában 2006-ban jelent meg Ady Endrétől Az Élet-Halál Titkai című összeállítás, amely – a sorozat korábbi darabjaihoz hasonlóan – afféle tematikus fejezetekre osztott aforizmagyűjtemény volt, ennek bővített kiadása a jelen   [>>>]

A szegedi könyvkiadó aforizmákat, axiómákat fölvonultató füveskönyv-sorozatában 2006-ban jelent meg Ady Endrétől Az Élet-Halál Titkai című összeállítás, amely – a sorozat korábbi darabjaihoz hasonlóan – afféle tematikus fejezetekre osztott aforizmagyűjtemény volt, ennek bővített kiadása a jelen kötet. Papp Csaba a költő és közíró életművéből szemelgetett néhány mondatnyi, legföljebb bekezdésnyi terjedelmű idézeteket, éspedig tematikus csoportosítással elrendezve: Élet, halál, sors; Szerelem, mámor, nők; Irodalom; Gyermek, játék; Bölcsesség, balgaság, gondolat; Magyarság; Színház, sajtó, nyelv; Küldetés, hit, Isten; Politika, pénz; Igazság, hazugság, ember fejezetcímek jelzik az idézett gondolatok széles skáláját. Nem csupán a témák skálája széles, de a megközelítések módja, a vélekedések gondolati és érzelmi tónusa is sokféle, hiszen Adyról köztudott, hogy ellentmondásos személyiség volt, a „szeretve gyűlölés költője, aki egyszerre volt elitista és népével azonosuló, istentagadó és hívő, ostorozó és dajkáló. Olykor egymásnak is ellentmondó gondolatai egy megcsömörlött, haladásra képtelen társadalom képének körvonalait rajzolják ki, miközben – jórészt ösztönösen – nagyon találó életbölcsességeket, éleslátásról tanúskodó axiómákat fogalmazott meg. Az ellentmondásosságot maga Ady is lépten-nyomon érzékelte: „A modern élet nyavalyáit érezzük, de nyavalyák nélkül nem tudunk élni. A nőkről meg így írt: „Azért teremtődtek a lányok, hogy póznák legyenek a férfiúi élet országútján. Ady sokszor a korát meghaladó nyíltsággal beszélt kényes kérdésekről, máskor meg nyeglén vagy épp mélyre látó iróniával. De abban mindenkor következetesen, hogy a tehetetlenséget, a butaságot, a tunyaságot, a kicsinyességet, a dogmákat kérlelhetetlenül elítélte, kárhoztatta, kigúnyolta: „Csak vén és elbutított népek félnek a bátorságtól. Bár minden efféle válogatás önkényes, az életműből kiragadott idézetek mégis körülrajzolják Ady szellemi karakterét, gondolkodói rendszerének alapvonásait, egyben a 19-20. század fordulója progresszív gondolkodásának jellemzőit. Kirajzolják a költő lehangoló világképét, rámutatnak szemlélete ösztönösségére és intellektusának bátorságára, jelezve, hogy kortársainál sokkal merészebben nézett szembe kora társadalmi problémáival. Tévedéseivel együtt is meggyőző képet festett a válságjelenségekről, egyben kijelölte a maga helyét és szerepét ebben a rendezetlen világban: „Nem baj, ha egy kicsit igazságtalankodom, azért tehetem ezt bizonyosan, mert egy kicsit igazam van. Az aforizmagyűjteményhez nem tartozik semmiféle eligazító, bevezető írás, és a szentenciák lelőhelyei sincsenek megjelölve. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]