Az MTA-ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoportja (ÁITK) régóta kezdeményező szerepet játszik a kultúratudományi átalakulás magyarországi közvetítésében. Több kötetet is megjelentettek már az egyre táguló horizontú kultúra- és médiatudomány területéről, akár annak tárgyáról, módszereiről vagy   [>>>]

Az MTA-ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoportja (ÁITK) régóta kezdeményező szerepet játszik a kultúratudományi átalakulás magyarországi közvetítésében. Több kötetet is megjelentettek már az egyre táguló horizontú kultúra- és médiatudomány területéről, akár annak tárgyáról, módszereiről vagy szemléletéről van szó. Legújabb kézikönyvük abból a felismerésből született, hogy a hazai könyvkínálatból teljes egészében hiányzik egy olyan munka, amely áttekintené a kultúra- és médiatudomány szerteágazó összefüggésrendszerének néhány alapvető irányát és jelenségét, tisztázná legfontosabb fogalmait, bemutatná jelentős szerzőit és alapműveit.*** Ez a hiány nemcsak a kultúratudományi kézikönyvekben és lexikonokban dúskáló, angol vagy német nyelvű könyvkiadással összehasonlítva válik tapinthatóvá, hanem a bölcsészettudományi egyetemi oktatás mindennapi használatában is - olvashatjuk a kötet előszavában. A minél átfogóbb kép érdekében a szerkesztők az ÁITK tagjain túl számos más hazai tudományos műhely tagjait is felkérték az egyes szócikkek megalkotására, s a témák szerteágazó jellegéből adódóan több cikk készült páros vagy csapatmunkában. A kötet írásait a szerkesztők négy kategóriába sorolták. A Jelenségeknek nevezett nagyobb terjedelmű szócikkek (pl. anyag, cultural studies, ember, emlékezet, filológia, hálózat stb.) a kultúratudományok fő kérdésirányait, témáit, érdeklődési területeit igyekeznek körbejárni. Ezek annyiban mindenképpen többek a fogalmaknál, hogy nem köthetők egy-egy szerzőhöz vagy irányzathoz, így jelentésük is lényegesen változhat a tárgyalás kontextusáról függően. Az egyes szócikkek további alfejezetekre tagolódnak, mint a Felütés, a Fogalomtörténet, a Kontextusok és a Kultúratudományi jelentőség. A második rész tárgyalja a főbb fogalmakat, mint például az általános alfabetizáció, az esettörténet, a gyakorlat, a könyv, a kultúra, a technika vagy a tömegmédium fogalma (hasonló alfejezet-felosztásban). A Szerzőkről szóló harmadik rész olyan meghatározó személyek munkásságát mutatja be (megint csak hasonló szerkezetben), mint Pierre Bourdieu, Jacques Derrida, Michel Foucault, Jacques Lacan vagy Marshall McLuhan. Az utolsó egység a fontosabb művek tudománytörténeti kontextusáról és jelentéségéről ad számot, valamint kritikai távlatból ismerteti fő téziseiket. A kiadványt a szerzők rövid életrajzai és névmutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]