A jeles nyelvész, orientalista, filológus először 1885-ben kiadott értekezésében abból a gondolatból indult ki, hogy a jászkunok eredetileg nem magyar anyanyelvű népesség volt, viszont türk nyelvüket hamar föladták és elmagyarosodtak, miként a hun eredetű székelyek is. Kuun Géza hatalmas   [>>>]

A jeles nyelvész, orientalista, filológus először 1885-ben kiadott értekezésében abból a gondolatból indult ki, hogy a jászkunok eredetileg nem magyar anyanyelvű népesség volt, viszont türk nyelvüket hamar föladták és elmagyarosodtak, miként a hun eredetű székelyek is. Kuun Géza hatalmas összehasonlító nyelvészeti ismeretek birtokában a kazárokig nyomozott vissza a nyelvtörténet idejében, miközben áttekintette a témakör egészen a maga koráig megjelent szakirodalmát, kivált Hunfalvy Pál idevágó munkáira hivatkozva. ***Dolgozata voltaképpen a forrásokból adódó következtetésekből és a szakirodalom megállapításainak kommentárjaiból állt, ebből rajzolódott ki a maga koncepciója. Ismertette a 19. század nyelvészeti vitáit, az ősi szkíta nyelvre vonatkozó elgondolásait, miközben sok-sok forrásból idézett - sokszor eredeti formában, arab írással. Miközben hivatkozott Hunfalvy Pál, Gyárfás István, Müller Frigyes vagy Vámbéry Ármin megállapításaira, maga is azon a véleményen volt, hogy a jászkunok türk, tatár anyanyelvű népesség volt. Fölidézte az őshazát fölkereső Julianus barát 13. századi expedícióját éppen úgy, mint a maga kora nyelvtörténeti és komparatisztikai eredményeit; kitért a kunsági helynevekből levonható következtetésekre, a kun Miatyánk szövegéből adódó tanulságokra, a Jászságban elterjedt vezetéknevekre és a téma okleveles forrásanyagára. A hasonmás formában megjelent forráselemző, szakirodalmat szemléző összehasonlító nyelvtudományi módszereket hasznosító értekezés nagy tudománytörténeti gyűjteményekben kaphat helyet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]