A méltán népszerű Metró-széria és a Futu.re után újabb disztópikus regénnyel jelentkezik az orosz sci-fi szerző, Dmitrij Glukovszkij. Egy olyan, nem túl távoli jövőben járunk, mikor a főváros és a fellázadt régiók közötti polgárháborút, s a távkommunikáció és -közlekedés összeomlását követően az   [>>>]

A méltán népszerű Metró-széria és a Futu.re után újabb disztópikus regénnyel jelentkezik az orosz sci-fi szerző, Dmitrij Glukovszkij. Egy olyan, nem túl távoli jövőben járunk, mikor a főváros és a fellázadt régiók közötti polgárháborút, s a távkommunikáció és -közlekedés összeomlását követően az egykor hatalmas Oroszország romokban hever. A túlélők többsége egykori vasútállomásoknál kiépített erődökben húzódott meg, s az emberek mindennapos küzdelmet folytatnak a tömegpusztító fegyverek toxikus utóhatásaival.*** A "széthullás" után az egykori birodalom Moszkóviára zsugorodott össze, melynek keleti határát az immár hajózhatatlan, mérgező vízű Volga folyó jelenti. Egyetlen megmaradt, stratégiai jelentőségű hídját az egykori jaroszlavli abroncsgyár helyén létesített Poszt vigyázza. Itt él a történet főhőse, az erődítmény parancsonkának tizenhét esztendős fia, Jegor. Mint sokakat, őt sem hagyja nyugodni a kérdés: vajon mi lehet a folyó túloldalán? A reménybeli szerelemtől és zenészi ambícióktól fűtött kamaszt egyre jobban vonzza a ködbe burkolózó vasúti híd, így aztán, gördeszkával, gázállarccal és némi fegyverrel felszerelve, hamarosan neki is vág az ismeretlennek? A disztópikus történetet, mely a tömegfegyverek és a környezetszennyezés hatásain túl a gyilkos erejű propaganda veszélyeire is fel kívánja hívni a figyelmet, Anastasia Ivanova és Eli Yatskerich szuggesztív fejezetindító illusztrációi kísérik. "www.kello.hu minden jog fenntartva [<<<]