2019 februárjában jelent meg egy értelmiségi csoport által alapított Vitafórum felhívása, amely a szellemi életben – oktatás, kultúra, tudomány – végbemenő, általuk átgondolatlannak, kierőszakoltnak és hosszú távon káros hatásúnak mondott folyamatokat bírálta. A nyilatkozatot mintegy 1400-an írták   [>>>]

2019 februárjában jelent meg egy értelmiségi csoport által alapított Vitafórum felhívása, amely a szellemi életben – oktatás, kultúra, tudomány – végbemenő, általuk átgondolatlannak, kierőszakoltnak és hosszú távon káros hatásúnak mondott folyamatokat bírálta. A nyilatkozatot mintegy 1400-an írták alá, azzal a szándékkal, hogy föltámasszák a közéletből hiányzó gondolatserkentő vitákat, hogy valamiképp ellensúlyozzák a leegyszerűsített közbeszéd sablonos megfogalmazásait. Ilyen vitaindító főrum ez a tanulmánykötet, amelyben kilenc értelmiségi vizsgálja Magyarország és az Európai Unió kapcsolatrendszerét. Az első részben jogi és politikai nézőpontból vizsgálódnak a szerzők (Király Miklós, Fekete Balázs és Győrffy Dóra), főképp abban a tekintetben, hogy miképp viszonyul hazánk kormányának EU-kritikus nézőpontja az EU-tagság kötelezettségeihez, illetve, hogy az EU működésének miképp lehetne szilárdabb alapja a tagállamok közötti konszenzus. A második fejezetben gazdasági szakértők (Csaba László, Urbán László, Rácz András) mérik föl a magyar gazdaság lehetőségeit és korlátait, a kormány gazdasági elgondolásainak versenyképességét, illetve a keleti nyitás politikáját. A harmadik fejezet három szerzője (Gyurgyák János könyvkiadó, Frank Tibor történész és Beer Miklós püspök) a történelem és az identitás felől vizsgálja hazánk helyét az EU-ban. A szerzők eltűnődnek azon, van-e Európának sajátos éthosza, és az definiálható-e; létezik-e hazánknak valamiféle védőbástya szerepe; milyen szerepe van a magyar identitásban a kisebbségi magyaroknak és a nemzetiségi kérdésnek; egyházi nézőpontból mit jelent Európa, miképp reagál a kontinens problémáira a kereszténység. Az utolsó fejezet egy kerekasztal-beszélgetés rögzített szövege, amelynek résztvevői – Gyurgyák János moderálása mellett Vajda Mihály filozófus, Stefano Bottoni történész, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Szent-Iványi István diplomata -- az EU és Magyarország előtt álló távlatokról -- azaz lehetőségekről és veszélyekről – cserélnek eszmét. De olyan közéleti kérdések is szóba kerülnek, mint a pártok és a média politikai jelentősége, a parlamenti és az utcai politizálás különbözősége – mindeme kérdésekben alapvetően ellenzéki álláspontokat fogalmazva meg. A kötet – a kezdeményező Pálinkás József akadémikus előszóban megfogalmazott szándékával egybeesően – vitákat generálhat. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]