Daniel Kalder még ifjú, pályakezdő újságíróként, a világlátás és az utazás megszállottjaként töltött kisebb-nagyobb megszakításokkal tíz évet Oroszországban. Ez idő alatt nemcsak az irdatlan méretű országgal ismerkedett meg alaposan, de felébredt az érdeklődése egy speciális téma, a diktatúrák és   [>>>]

Daniel Kalder még ifjú, pályakezdő újságíróként, a világlátás és az utazás megszállottjaként töltött kisebb-nagyobb megszakításokkal tíz évet Oroszországban. Ez idő alatt nemcsak az irdatlan méretű országgal ismerkedett meg alaposan, de felébredt az érdeklődése egy speciális téma, a diktatúrák és az irodalom közötti összefüggésrendszer iránt. Több mint húsz év szubjektív és konkrét kutatómunkája érett vaskos kötetté 2018-ra: Kalder jelen művében az adott keretek között - elsősorban a huszadik századi történelemre koncentrálva - a teljesség igényével foglalkozik a diktátorirodalommal, részletesen vizsgálva, elemezve azt többféle perspektívából. ***Választása nem csak az időszak közelsége okán esett a múlt századra: ez a periódus azelőtt sosem látott mennyiségben termelte ki sorra a diktátorokat, a diktatúrákat, s ezek folyományaként a kapcsolódó irodalmat. Mi módon tükröződik adott rezsimek és vezetőik karaktere a korszak irodalmában? Van-e szinkron a diktátorok sajátos lelki alkata, gondolatvilága és a róluk szóló, regnálásuk alatt született, sőt, alkalmanként általuk írt művek között? Hogyan működik és nyilvánul meg hatalmi eszközként az irodalom, okozhat-e, s ha igen, miként és milyen károkat társadalmi és egyéni szinten? Ilyen és ehhez hasonló felvetésekre ad választ a szerző könyvében, amelynek első szakaszán belül a diktátorirodalom kialakulásának folyamatával foglalkozik, olyan "klasszikusok" "életművét" tárgyalva, mint Lenin, Sztálin, Mussolini, Hitler és Mao. A folytatásban (Zsarnokság és mutáció) az ikonikus nagyok mellett szinte "másodvonalbelinek" tűnő diktátorokkal foglalkozik: Lin Piaóval, Salazarral, Francóval, Kadhafival - hogy csak párat említsünk. A kötet második részében a közelmúlt és a jelen kerül terítékre: a Szovjetunió széthullása, Kim Dzsongil, Fidel Castro, Szaddám Huszein, valamint a "türkménbasi". A kötet - amely elsősorban a téma iránt érdeklődő laikusok figyelmébe ajánlható - Szolzsenyicin elgondolkodtató idézetével zárul: " ... a Jó és Rossz közötti választóvonal ott húzódik minden ember szívében. És ki lenne hajlandó elpusztítani a saját szíve egy darabját?" "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]