„Az amerikai az első nép a világon, amelynek a Mennyek megadták a lehetőséget, hogy töprengés után eldönthesse, milyen kormányzati forma alatt kíván élni. Minden más alkotmány erőszak vagy véletlenek összejátszásának szülötte, s így vélhetően messzebb áll a tökéletestől, amit – bár nem érhetünk el
[>>>]
„Az amerikai az első nép a világon, amelynek a Mennyek megadták a lehetőséget, hogy töprengés után eldönthesse, milyen kormányzati forma alatt kíván élni. Minden más alkotmány erőszak vagy véletlenek összejátszásának szülötte, s így vélhetően messzebb áll a tökéletestől, amit – bár nem érhetünk el – az ésszerűség és a tapasztalat alapján megpróbálhatunk megközelíteni. Ezeket a sorokat John Jay, az amerikai forradalom (ahogy az Egyesült Államokban inkább nevezik a függetlenségi háborút) egyik kiemelkedő egyénisége, előbb nagykövet, majd külügyminiszter, később a Legfelsőbb Bíróság első elnöke még 1777-ben írta le (egy évvel a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása után, s tíz évvel az alkotmány megszövegezése előtt). Nem véletlenül választotta ezt az idézetet most megjelenő könyve felvezetéséhez Zsigmond Anna, ugyanis kiválóan illusztrálja azt filozófiát, amely az „alapító atyákat jellemezte, s amely mind a mai napig áthatja az amerikai bel- és külpolitikát. A nemzeti öntudat szempontjából fontos mítoszokról van szó, mint az „uniqueness, az amerikai fejlődés kivételességét, egyediségét és különlegességét, más nemzetek fejlődésével való össze nem hasonlíthatóságát hirdető doktrína, valamint az Istentől eredeztethető elhivatottságuk („manifest destiny), mely valójában az amerikaiak politikai, társadalmi-szociális és morális felsőbbrendűségét jelenti. E két mítosz a nemzeti öntudatra ébredéstől kezdve befolyásolta az Újvilág porlgárait, különösen a más országokhoz és népekhez fűződő kapcsolatait. Az első mítoszból ered, illetve nyer igazolást az amerikaiak elzárkózása, az izoláció; míg a másikból az, hogy az amerikaiak tapasztalataikat, megoldásaikat megkísérlik más országokra erőltetni, bármikor, amikor erre lehetőség nyílik, vagy arra lehetőséget tudnak teremteni (a Vadnyugat meghódításától napjaink amerikai háborúiig). A történelem azonban nem igazolta az amerikai fejlődés kivételes voltáról hirdetett tételeket. Az idő előrehaladtával ugyanis egyre több repedés mutatkozott ezen mítoszokon. Az iparosodás és az urbanizáció óhatatlan ugyanolyan vagy hasonló társadalmi jelenségeket mutatott, mint Európában, nem beszélve az országot megosztó rabszolgaság kérdéséről, mely végül véres polgárháborúhoz vezetett. Aztán Amerika a nagy gazdasági világválság idején tapasztalhatta meg, hogy nem tudja magát függetleníteni a világ gazdasági folyamataitól, s az ezt követő New Deal fordulatot jelentett az amerikai politikai, gazdasági és történelmi gondolkodásban. Mindezt még számos más fontos változás követte, melyek a szerző szerint jól megmutatták, hogy Amerika identitászavarral küzd, valójában mindig is küzdött. Könyvében az elmúlt évtizedek kutatásai alapján a végbement változásokat mutatja be, a mayfloweri partraszállástól napjainkig, nagyjából a 2016-os választásokig, s Donald Trump "America First" jelszaváig. Összefoglalja a két mítoszt, bemutatja ezek hatását az amerikai kormányzati rendszerre, kitér a vallás szerepére, a pártokra és a választási rendszerre, az amerikai polgárháború főbb következményeire, a 20. század főbb kihívásaira és válságaira, a bevándorlási politikára, a polgárjogi mozgalmakra, kiemelten foglalkozik Amerika elfeledett „bevándorlói-val, vagyis a spanyol ajkú népességgel, végül szűkebb szakterületével, az oktatás kérdéseivel foglalkozik. S mindeközben bemutatja a két mítosz folyamatos alakulását is. A fekete-fehér illusztrációkkal kísért kötetet bibliográfia, név- és tárgymutató, az elnökök listája, valamint angol nyelvű összegzés zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]