Niall Ferguson skót történész, aki már olyan sikerkönyveket jegyez, mint A világ háborúja, a Civilizáció és A pénz felemelkedése, legújabb kötetében a világ és a történelem menetét befolyásoló globális hálózatok lényegét írja le, melyek a hatalom megszerzésében és megtartásában mindig is óriási   [>>>]

Niall Ferguson skót történész, aki már olyan sikerkönyveket jegyez, mint A világ háborúja, a Civilizáció és A pénz felemelkedése, legújabb kötetében a világ és a történelem menetét befolyásoló globális hálózatok lényegét írja le, melyek a hatalom megszerzésében és megtartásában mindig is óriási jelentőséggel bírtak. Megállapítása szerint az informális hálózatoknak általában erősen ambivalens, akár ellenséges is a kapcsolatuk a bevett intézményi rendszerrel, s a történészek egészen a közelmúltig figyelmen kívül hagyták a hálózatokat, vagy nem szenteltek nekik kellő figyelmet.*** A legtöbb történész még ma is elsősorban az archív anyagok létrehozására és megőrzésére képes intézményeket tanulmányozza, a szerző tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a történelem legjelentősebb változásait gyakran alig dokumentált, informálisan szervezett csoportok indítják el. Rögtön az előszóban a saját példáján keresztül világítja meg az egészet. 2016 elején elment egy könyves eseményre New Yorkban, ahol aztán sorra találkozott azokkal a professzorokkal és öregdiákokkal, akiket Oxfordban, Cambridge-ben, a New York-i Egyetemen, a Harvardon vagy a Standfordon megismert, vagy olyan gazdasági és politikai szereplőkkel, akiket a World Economic Forumon vagy a Bilderberg-csoporton keresztül ismert. Annak ellenére, hogy rengeteg embert ismert, nyilvánvaló volt, hogy például a szintén jelen lévő korábbi polgármesterrel szemben szinte semmi hatalma nincs. Nem csak azért, mert brit állampolgár, így még csak nem is szavazhat Amerikában, hanem sokkal inkább azért, mert a kutatói pályát választotta. Ő maga azonban mindig is fontosabbnak tartotta a szabadságot, a hierarchiák nélküli viszonyokat, ezért is ment inkább a kutatás, a külsős újságírás és a vállalkozói életforma felé. A legjobban azonban az őt érdeklő témákkal kapcsolatos könyvírást élvezte. Csak utólag tudatosult benne, hogy a legizgalmasabb témák ? a Rotschild-bankház története, Siegmund Warburg német bankár életpályája, Henry Kissinger élete ? mind a saját hálózatain keresztül bukkant fel, és hogy ezek a könyvek is valójában a különféle hálózatokról szóltak. Mint írja, jelen kötettel ?vezekel? korábbi hanyagságáért, amikor a hálózatok és hierarchiák közötti interakciókat elemzi az ókortól napjainkig. A szerző természetesen felvázolja a hálózatépítés alapjait is, s a hálózatok első (a 15. század közepétől a 18. század végéig) és második nagy korszakát (a hetvenes évektől napjainkig). Ezt követően olyan konkrét eseteket mutat be, mint a hálózatok és hierarchiák a 14. századi Sienában, a konkvisztádorok és az elit azték és inka vegyes házasságok, az angol protestáns hálózatok a 16. században, a Brit Kelet-indiai Társaság kereskedelmi kapcsolatai, Voltaire levelezőhálózata, a bostoni forradalmi hálózat 1775 körül, az illuminátusok ? meglepően hatástalan ? hálózatai, James Watt, Matthew Boulton és a gőzgép technológiájának kapcsolatai, a Bloomsbury-kör 1925 körül, a német nemzetiszocialista kapcsolati rendszerek, a Cambridge-i Egyetemen létrehozott szovjet kémhálózat, Henry Kissinger hatalmi hálózata, az internet kialakulása, a lengyel ellenzék hálózata 1980-81-ben, a szalafista hálózat a világon a 2000-es évek közepén vagy éppen Donald Trump kapcsolati hálója. A sok-sok hálózati ábrával és két képmelléklettel illusztrált kötetet jegyzetek, bibliográfia, valamint név- és tárgymutató zárja. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]