Egy szabatos meghatározás részeként a történetírást „a múltra irányuló, de a jelen időben végzett szellemi tevékenységként szokás definiálni. Minden műveletét ez a kettősség határozza meg. Régi motívum a magyar történeti gondolkodásban, már a 16. századi históriás ének- vagy prédikációs irodalomban   [>>>]

Egy szabatos meghatározás részeként a történetírást „a múltra irányuló, de a jelen időben végzett szellemi tevékenységként szokás definiálni. Minden műveletét ez a kettősség határozza meg. Régi motívum a magyar történeti gondolkodásban, már a 16. századi históriás ének- vagy prédikációs irodalomban is, amelyek a maguk idejében a publicisztikát helyettesítették, a magyar nemzet sorsának hasonlósága a Biblia által bemutatott zsidó történelemmel. Csakhogy a nemzetünket feddő prédikátorok nem balsorsról beszéltek, hanem – világosan és határozottan – a nemzet bűneiről, mulasztásairól, rossz döntéseiről. Ugyanezt a következtetést vonja le könyvében az ismert történész, ókortudós, Komoróczy Géza a zsidó nép prófétáira nézve is. Viszonylag vaskos, jegyzetekkel kísért kötetében olyan írásait gyűjtötte össze, amelyek a jelenből tekintenek az ókori Kelet, a (héber) Biblia történeti közege felől a Szentírás szövegeire, kritikus szemlélettel a hagyományra. A Biblia a nemzet bűneit emlegeti. Nem hízeleg a jelenkornak, nem szépíti a történelmet, nem ad felmentést a múlt alapján, nem hárítja a felelősséget sorsra, végzetre, kedvezőtlen körülményekre. A Történelem a próféták kezében valódi szembenézés a jelennel. A történelem iránt érdeklődő olvasók széles körének ajánlható munka. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]