„A világ túl gyorsan változik ahhoz, hogy legyen időnk mélyebben megérteni. Ráadásul ezek a változások zavarba ejtőek, nehezen tudjuk őket megmagyarázni. Folyamatosan változik például a kulturális légkör, kiváltképp azon nők számára, akik a gyermekvállalás szabadságának megnyirbálása, az   [>>>]

„A világ túl gyorsan változik ahhoz, hogy legyen időnk mélyebben megérteni. Ráadásul ezek a változások zavarba ejtőek, nehezen tudjuk őket megmagyarázni. Folyamatosan változik például a kulturális légkör, kiváltképp azon nők számára, akik a gyermekvállalás szabadságának megnyirbálása, az erőszakkultúra mozdíthatatlansága és a női nem téves vagy inkább torz ábrázolása ellen harcolnak, azon sztereotípiák ellen, amiket a népszerű filmek, dalok és könyvek ezerrel közvetítenek. Ezen gondolatokkal kezdi most magyarul is megjelenő, A rossz feminista című esszékötetét Roxane Gay amerikai újságíró, hogy egy-egy amerikai kulturális jelenséget elemezzen, akarva-akaratlanul is a feminizmus jelenlegi állását kommentálva. A szerző meglátása szerint a feminizmusnak vannak ugyan hibái, de így is a lehető legjobb eszköz arra, hogy valamennyire eligazodjunk a folyton változó kulturális légkörben. Neki is segített megtalálni a megfelelő hangot önmaga kifejezéséhez, és arra is rájött, hogy a feminizmus tökéletlenségei leginkább abból fakadnak, hogy a mozgalmat is emberek alkotják, márpedig az embereknek vannak hibáik. Erre utal a címválasztással is: feministának vallja magát (mint később kiderül, véleménye nem esik egybe a feminizmus fő irányvonalával), de ő sem tökéletes. Nem próbál úgy tenni, mintha mindenre tudná a választ, mintha mindig igaza volna, csupán azt próbálja írásaiban is minél alaposabban alátámasztani, amiben hisz. Mindezt úgy, hogy tisztában van saját hibáival, s ezért is használja magára a „rossz feminista jelzős szerkezetet. A kötetben, öt nagy fejezetbe (Én; Gender és szexualitás; Faji kérdések és szórakozás; Politikai, gender- és faji kérdések; Ismét én) rendezve írja le, hogyan értette meg saját magát, a társadalmat, amelyben él, és a kultúrát, amelyben mindannyian szocializálódunk. Olyan részkérdésekről olvashatnunk egyebek mellett, mint a privilégiumok, a nők közötti barátság, a szexuális erőszak nyelvezete, az LMBT emberek helyzete és a coming out, a nőgyűlölő viccek hatásai, az afrikai-amerikaiak filmbéli reprezentációja, a közösségi média és az újságírás viszonya, vagy éppen az abortusz kérdése. Széles körben ajánlható az elgondolkodtató kötet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]