A Horthy-rendszer ünnepelt írónője élete végén fogott hozzá monumentális regénytrilógiájához (Csallóközi hattyú, 1934.; A túlsó parton, 1937.; A fehér barát, 1939. - összefoglaló címén Az ősi küldött), melyet élete fő művének tekintett. Olvasóit a középkorba vezette el a Kelet és Nyugat két   [>>>]

A Horthy-rendszer ünnepelt írónője élete végén fogott hozzá monumentális regénytrilógiájához (Csallóközi hattyú, 1934.; A túlsó parton, 1937.; A fehér barát, 1939. - összefoglaló címén Az ősi küldött), melyet élete fő művének tekintett. Olvasóit a középkorba vezette el a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényében. A tatárjárás korában játszódó történetről talán Szerb Antal méltatása ad legmegfelelőbb képet: "A történelmi események a regény hátterében maradnak, az előtérben egyéni sorsok állnak és főkép Tormay Cecile atmoszférikus művészete. Magában álló, sokszor ijesztően érdekes és sokszor megrendítő könyv ez az Ősi küldött. Tormay Cecile mondataiban átalakul, párás és ködszínű lesz a masszívnak tudott magyar múlt. (...) A kor és a tér nem jelennek meg valósághűen ebben a regényben, de van benne valami, amit általában hiába keresünk történelmi regényeinkben: atmoszféra, titok, félelem, az elmúlt századok sötét, ködös iszonyata. Nem egy bizonyos kor történelmi levegője van benne, hanem a "Történelem levegője"" A harmadik kötet 242. oldalán dőlt betűs sorok jelzik, hol maradt abba az író halála miatt az írás. Az írónő hátrahagyott feljegyzései, és barátnője, gróf Ambrózy-Migazzi Lajosné tartalmi vázlata alapján írótársa, Kállay Miklós írta meg a regény befejező részét. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]