A hermeneutika tárgya az emberi tapasztalat egyik alapvető régiója, a megértés. Sok évszázadon keresztül az értelmezés tudományaként tekintettek rá, amely vallási, jogi vagy művészi szövegek, alkotások értelmezéséhez kínált módszereket és eszközöket. A 20. században bekövetkezett fordulat   [>>>]

A hermeneutika tárgya az emberi tapasztalat egyik alapvető régiója, a megértés. Sok évszázadon keresztül az értelmezés tudományaként tekintettek rá, amely vallási, jogi vagy művészi szövegek, alkotások értelmezéséhez kínált módszereket és eszközöket. A 20. században bekövetkezett fordulat metafizikai jelentőséggel ruházta fel a hermeneutikát. Heidegger létmegértésként fogta fel, és nyomában Hans-Georg Gadamer dolgozta ki a modern, mai értelemben vett filozófiai hermeneutikát***, amely univerzális aspirációjú, arra törekszik, hogy a megértés kategóriáját egyetemesítse, a nyelven keresztül és a nyelv által konstituált világ megértésének, fölfogásának, "teremtésének" fundamentális ontológiai eszköze legyen. Ebbe a hermeneutikába nyújt bevezetést a kolozsvári egyeteme professzorának egyetemei jegyzete, amelynek fókuszában a gadameri filozófiai hermeneutika koncepciója és az ahhoz vezető történeti út áll az írásmagyarázat ó- és közép- és újkori fejleményeitől Schleiermacher általános hermeneutikáján és Dilthey szellemtudományi módszertanán keresztül. A didaktikus felépítésű, jól tagolt, fejezetek végén a kulcsfogalmakat kiemelő, összefoglaló kérdéseket megfogalmazó, irodalomjegyzékkel, név- és tárgymutatóval záruló kötet elsőrendűen a filozófiai oktatást szolgálja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]