A Lazi Könyvkiadó Füveskönyvek tematikus sorozatának új darabja az egyik legnagyobb hatású 20. századi magyar író és gondolkodó, nemzedékek gondolkodását megtermékenyítő Szabó Dezső fontos, gondolkodói rendszerét hitelesen tükröző idézeteinek gazdag gyűjteménye. Az író soha nem tagadta történeti,   [>>>]

A Lazi Könyvkiadó Füveskönyvek tematikus sorozatának új darabja az egyik legnagyobb hatású 20. századi magyar író és gondolkodó, nemzedékek gondolkodását megtermékenyítő Szabó Dezső fontos, gondolkodói rendszerét hitelesen tükröző idézeteinek gazdag gyűjteménye. Az író soha nem tagadta történeti, közügyi, nemzetpolitikai elköteleződését; terjedelmes publicisztikai életműve mellett szépprózai műveibe is igen sokszor történelmi, politikai fejtegetéseket szőtt, olykor szinte esszébetéteket ékelt. Mindezt leggyakrabban a maga barokkos és expresszív hatású modorában, olykor pamfletszerűen túlzó stílusával tette. Az író a kiegyezéstől a II. világháború éveiig terjedő újkori magyar történelemről, a nemzet életéről igen határozott véleményt formált, ennek hiteles tükre a 12 tematikus fejezetre osztott szöveggyűjtemény. Az első részbe (Egy élet és egy halál) kerültek az élet nagy kérdéseivel szembesítő megállapításai. Szabó Dezső szemében az ember nagyon gyarló lény, tehetségtelen, műveletlen és amorális, az a világ pedig, amiben él, nem más, mint „Isten hat nap alatt teremtett kínzókamrája. Nézete szerint az életnek nincs oka, célja és miértje, hiszen az ösztönök és pillanatnyi szándékok irányítják. A második fejezet (Ecce homo) ismét az ember mivoltával foglalkozó – többnyire lesújtó – megállapításainak gyűjteménye. Nézete szerint „az ember a világegyetem sajtóhibája. Az ember rossz, mert magában hordozza az összes tébolyda őrültségét, minden börtön bűnét és valamennyi kórház összes betegségét. A harmadik fejezet (Halálos szerelem) a férfi-nő kapcsolat kérdéskörét bogozgató passzusainak szöveggyűjteménye. Szerinte sietni kell a szeretettel, mert a halál is siet. A hitről szóló nézeteit tartalmazza a következő rész (Kell a kereszt). Fölfogásában az istenhit praktikus eszköz a világ túléléséhez, olyan, mint az ital, amely átsegít a gondoktól terhes időszakok gyötrelmein. A további fejezetek foglalkoznak a nagy közügyi, történelmi-társadalmi és politikai problémákkal, mindazokkal, amelyeket az író nagy regényeiben is földolgozott, így a Szellemi honvédelem kérdéseivel, ahol jól elveri a port az írók, kritikusok, irodalmárok társadalmán. Keserűen jegyzi meg: „A zseni meghal, eltemetik. Sírján dudva és barátok nőnek. A Vészkiáltás a parasztért című fejezetbe kerültek azok a sokat mondó idézetek, amelyben Szabó Dezső életműve egyik központi témájáról, a magyarságot megtartó faluról szóló gondolatait adja közre: „A paraszt a föld: mindent ő őriz, minden tőle jön. A magyar a viharban a nemzet sorskérdéseivel számot vető idézeteinek gyűjteménye, mások mellett itt olvasható két alapvető megállapítása: „Egész pályám egyetlen tanítása: a magyarságot a legszélesebb szociális politika s a legmélyebb és legintenzívebb kultúra juttatja az őt megillető helyhez.; valamint a sokszor idézett, de gyakran másoknak tulajdonított, pedig tőle származó axióma: „Minden magyar felelős minden magyarért. A germán veszedelemre, a zsidókérdésre, az aktuálpolitikára, a világtörténelemre, Trianon okaira és következményeire vonatkozó vitriolos megállapításai és végül önreflexiói zárják a kötetet. Itt olvasható az a szintén sokszor citált mondat: „A Himnuszt éhes hassal csak egy bizonyos ideig lehet énekelni. Szabó Dezső gondolkodói rendszerét híven tükröző szöveggyűjtemény széles körű érdeklődésre tarthat számot. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]