Az amerikai származású, olasz állampolgárságú fiatalember romantikus vándoralkat volt, érzékeny és ötletgazdag, aki rajongott a barátaiért, de nem kötődött egyetlen városhoz, országhoz sem, igazi világpolgár volt. Idealista volt és szépségvágyó, imádta a zenét, a festészetet, az építészetet és a   [>>>]

Az amerikai származású, olasz állampolgárságú fiatalember romantikus vándoralkat volt, érzékeny és ötletgazdag, aki rajongott a barátaiért, de nem kötődött egyetlen városhoz, országhoz sem, igazi világpolgár volt. Idealista volt és szépségvágyó, imádta a zenét, a festészetet, az építészetet és a szemet gyönyörködtető tájakat. Olaszországban született, Angliában tanult, sokszor járt Görögországban, megfordult Berlinben, Göttingában és Bernben. A háború 1939. szeptemberi kitörése éppen Budapesten érte, de huzamos ideig csak 1940 júniusától 1944. év végéig tartózkodott Magyarországon. Ezt a kalandos életszakaszát írta meg regényes formában Wrong Passport címmel, amelynek kézirata korán bekövetkezett halála után, a hagyatékából került elő. Brewsternek igen jó benyomásai voltak Budapestről, még 1942-ben is azt írta: „Budapest még mindig jókedvű város volt, semmi sem emlékeztetett rá, hogy Európában három éve tart a háború. () Ez volt az utolsó európai nagyváros, ahol folytatódott a békebeli élet. Akkor érezte meg a háború szelét, amikor egyik ismerősét behívták munkaszolgálatra, és kivitték az orosz frontra. Brewster a világpolgár kívülálló objektivitásával szemlélte a magyarországi, fővárosi életet, miközben a világ dolgait és a maga élete jelenségeit hajlamos volt az asztrológiával magyarázni. Kiterjedt ismeretségi köre volt Budapesten, nagy társasági életet élt, ínyenc módjára étkezett, rajongott a költészetért, élvezte a pesti korzót és a budai vár látványát. Kedvenc sétahelye a Károlyi-kert volt, a Császár fürdőbe járt úszni, barátai révén megismerte Ady, Babits, Kosztolányi nevét, ugyanakkor sokszor elcsodálkozott a hazai társadalmi viszonyok félfeudális jellegén. Gondtalan dandyként élt, mígnem tartózkodási engedély-folyamodványához be kellett mennie az olasz követségre, ahol közölték vele, hogy katonakötelesként azonnal haza kell utaznia. Innét számítódik Ralph Brewster bujkálásának kalandos története, amelynek regényes megörökítése ez a könyv. Mivel rengeteg ismerőse volt, sorban náluk lakott néhány napot, de éjszakázott kolostorban is, megfordult a Balatonnál, heteken át fedél nélkül is maradt, máskor meg rózsadombi villában időzött. Átélte Budapest első bombázását, majd a német megszállást, a nyilas hatalomátvételt, egy időre le is tartóztatták, végül kénytelen volt Ausztrián át elhagyni Magyarországot, és hazatérni Itáliába. Brewster alkatának, így könyvének az a varázsa, hogy hontalan bujkálóként is úgy élt Budapesten, mint egy gondtalan dandy. Ahogy írta: „Magyarországon megpróbáltam elkábítani magam, amennyire csak lehetett, nem tudomást venni a háborúról. Regényes memoárja a háborús hátország életének, a 40-es évek eleji Budapest hiteles megörökítése. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]