A napjainkban reneszánszát élő írónő korának meghatározó irodalmi és közéleti figurájának számított, büszke volt magyarságára, és szívén viselte a magyar nép sorsát. E válogatáskötet huszonnégy olyan elbeszélését tartalmazza, amelyek a történelem, azon belül is elsősorban a magyar történelem   [>>>]

A napjainkban reneszánszát élő írónő korának meghatározó irodalmi és közéleti figurájának számított, büszke volt magyarságára, és szívén viselte a magyar nép sorsát. E válogatáskötet huszonnégy olyan elbeszélését tartalmazza, amelyek a történelem, azon belül is elsősorban a magyar történelem eseményeihez kapcsolódnak. A könyv érdekessége, hogy több itt található írás - köztük a címadó Petneházy is - kötetben eddig nem került kiadásra. A nyolc részben elmesélt kisregény Petneházy Dávid kuruc ezredesnek állít emléket, aki részt vett a Buda visszafoglalásáért vívott 1686-os küzdelemben. Hősiessége, hazaszeretete legendás. Ellenpéldaként ott van a Tépett atilla című elbeszélés kevésbé jellemes alakja: az a katona, aki elárulta hazáját az 1848-49-es szabadságharc idején. A nemzeti sorson belül persze ott van az egyén, az egyéni sors is: a fiatalság utáni vágy az Álmokban, az öregség megbélyegezettsége A boszorkányban, a viszonzatlan érzelmek az Apródszerelemben (ez utóbbi első novelláskötetének volt címadója). Mint minden írásában, ezekben is nagy hangsúlyt kap a nők szerepe. István királyunk mellett is ott van Gizella, aki a sorsfolyón, a Dunán érkezik, és akivel együtt teszik le Magyarország politikai alapjait. Tormay több írásában is hangsúlyt fektet a magyar társadalom felelősségére. Egyik legtanulságosabb írása épp ezért az Aeterna Hungaria, melyben a kuruc és a labanc magyar nem tud megférni egymás mellett, vérbe fagyva hagyják hát egymást a külföldi zsoldosok örömére, hisz ha megértené egymást a kétféle magyar, sose bírnának el velük. A kötet beszerzése minden általános gyűjtőkörű könyvtár számára ajánlott. [<<<]