Különös hangulatot árasztó regény a Delfin, amelynek írója egy 20. századi, vérfertőző, beteges viszony keretein belül meséli el történetét, amely azonban messze túlmutat a napjainkban játszódó könyv cselekményén. A regény írója, Mark Haddon, Venantius Fortunatus költő és püspök, nyolcszáz éves   [>>>]

Különös hangulatot árasztó regény a Delfin, amelynek írója egy 20. századi, vérfertőző, beteges viszony keretein belül meséli el történetét, amely azonban messze túlmutat a napjainkban játszódó könyv cselekményén. A regény írója, Mark Haddon, Venantius Fortunatus költő és püspök, nyolcszáz éves történetét, amelyet a Merovingok udvarában, görög forrásból merítve vetett papírra, ötvözi az 1576-ban, Lawrence Twine, Siralmas kalandok krónikája címmel megjelent művével, amelynek néhány elemét Shakespeare is feldolgozta drámáiban. A jelenben kezdődő történet szerint Maja, terhességének harminchetedik hetében magánrepülőgépre száll, férje otthon várja, ám az asszony oda soha nem érkezik meg.*** A kisgép viharba kerül, a négy utas közül mindenki meghal, de a helyszínre érkező orvos a kisbabát még meg tudja menteni. A kislányt apja, Philippe, Angelicának nevezi el, de évekig szinte tudomást sem vesz a gyermekéről. A férfi dúsgazdag és mesés műkincsekkel van tele a háza, de úgy tűnik, már semminek sem tud örülni, mert Maja halála felülírta egész eddigi életének értelmét. A világtól elzárva neveli a lányát, a házat szolgáló cselédség azonban egy idő után egyre furcsább dolgokat vél felfedezni. Miután a kislány elmúlik hatéves, az apa minden éjjel belopakodik a szobájába és természetellenes módon közeledik a mit sem sejtő gyermekhez, aki a szeretet különös jelének véli apja megmerevedő hímtagját. Angelicának semmiféle tapasztalata nincs a külvilágról és sokáig természetesnek tekinti apja közeledését, aki ?jóindulatúan? elhatározza, hogy csak tizennégyéves kora után megy át az érintése az ártatlanságból valami sokkal sötétebb dologba. Meggyőződése, hogy joga van lánya testének birtoklásához, majd amikor Angelica már egyre nagyobb lesz, és ösztönös szeméremérzete tiltakozik a férfi behatolása ellen, Philippe dührohamot kap és megpofozza a lányát, aki ezután egyre jobban bezárkózik, és nem engedi magához közel a férfit, mert érzi ez az egyetlen fegyver, amivel megállásra kényszerítheti az apját. A házban föllelhető nagyértékű műkincsekről tudomást szerez egy Darius nevezetű férfi, aki apjával együtt műkereskedésből szerezte vagyonát. Amikor Darius elmegy Philippe házába, akarata ellenére tanúja lesz a házigazda és lánya vérfertőző viszonyának, és ekkor az apa elhatározza, hogy megöli őt. Darius most már az életéért küzd és elmenekül a Delfin nevű hajón, mindez arra ad alkalmat az írónak, hogy a fent említett klasszikus történeteket is beleszője a cselekménybe. A hajó történelmi időkön átívelve és óceánokat átszelve halad előre útján, az olvasó pedig folyvást reménykedik, hogy a történet végére feloldozást nyerhet, ennek a szívszorító és nyomasztó történetnek a fájdalmas hatása alól. De lehetséges -e ez? - úgy tűnik, talán a katartikus végkifejlet adhat majd erre a kérdésre feloldozást? Különleges, mesterien megírt történet, amelynek írója a mese és valóság határmezsgyéjén egyensúlyozva, lírai szépségű nyelvezettel szövi kalandos történetét, amely kiemelkedő olvasmányélményt kínál az érdeklődőknek, érdemes ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]