A regény címe a klasszikus orosz balettre utal, amelynek világhírű zenéjét Sztravinszkij szerezte. Az eredeti mese három bábu szerelmének és egymást legyőzni igyekvő küzdelmének krónikája. Petruska szereti a balerinát, de ő nem viszonozza a fiú érzelmeit és a Mórt választja helyette. A fiatal férfi   [>>>]

A regény címe a klasszikus orosz balettre utal, amelynek világhírű zenéjét Sztravinszkij szerezte. Az eredeti mese három bábu szerelmének és egymást legyőzni igyekvő küzdelmének krónikája. Petruska szereti a balerinát, de ő nem viszonozza a fiú érzelmeit és a Mórt választja helyette. A fiatal férfi önérzetében megbántottan párbajozik a Mórral, aki végül ledöfi őt egy handzsárral. Petruska szelleme azonban feltámad és az éj eljövetelével a bábszínház fölé emelkedik, ám amikor a Sarlatánnal kell párbajt vívnia, az már Petruska végleges halálát okozza. Erre a „mese alapra épül Dina Rubina különös hangulatú regényének cselekménye. A szerző több szereplő hangján megszólalva arról mesél, hogy a kivételes tudású művész, Petya a félőrült bábjátékos, akinek lelke az idők során már meghasadt, hogyan éli meg feleségével, Lizával a végzetes szerelem történetét. A fiatalok már gyermekkoruk óta ismerik egymást, a vöröshajzuhatagú Liza örökre rabul ejtette a bábokhoz vonzódó Petya szívét, ám miután összeházasodnak és Petya életre hív, megteremt egy új bábút, Alicét, a figyelme egyre jobban a baba felé fordul. A misztikus elemekkel átszőtt regény írója kivételes tehetséggel ötvözi a lélektani drámát, a szenvedélyes szerelmi történettel, miközben egy családi bűnregény történetét is körvonalazza. Petya és Liza szerelmére kérlelhetetlenül sötét árnyat vet a nő családi öröksége, egy rossz gén, amely a nemzetségben generációkon át öröklődik. Ez az Anhelman-szindróma, más néven a boldogtalan bábszindróma, vagy amint az a regény címében is megfogalmazódik, a Petruska szindróma. Az arc maszkszerű, majd váratlan nevetésrohamok kitörése jelzi a gyengeelméjű beteg hangulatváltását Az író regénye „áradó szimbólumrendszerén keresztül, allúziók egymásba szövésével vezeti olvasóit egyre beljebb és beljebb ennek a különös szerelemnek a lélektanába, történetébe, amelynek során a szerelmes Liza emberpróbáló erővel „egyensúlyoz Petya szerelméért, az élettelen bábbal, Alice-zal szemben. A regény egyszerre szól az önazonosságról, az alkotó munka teremtő erejéről, a vágyról és a veszteségről, de főként a szerelemről. Dina Rubina, oroszul író izraeli szerző szereplőinek érzelmei már-már szétfeszítik személyiségük kereteit és mindezt az író „jelképek erdején átvezető útja különös fénytörésben láttatja. Mintha egy érzelmek vezérelte „szövegfestmény elevenedne meg a „szenvedélyes, őrült és vakmerő történet lapjain, amelyet lefegyverző nyelvi tudással ültetett át magyarra a fordító, Iván Ildikó. Igazi olvasmányélményt kínál mindazoknak, akik követik a valóság és misztikum fonalából szőtt regényes úton a szerzőt. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]