Mondanivalójában és küllemében is csodaszép mesét alkotott Charlie Mackesy brit festőművész; műve - hasonlóan Milne Micimackójához vagy Saint-Exupéry A kis hercegéhez - egyetemes üzenetet közvetít, amely kiemeli a gyermekkönyvek sodrából, olyan olvasmánnyá nemesítve, ami ajánlható a felnőttek   [>>>]

Mondanivalójában és küllemében is csodaszép mesét alkotott Charlie Mackesy brit festőművész; műve - hasonlóan Milne Micimackójához vagy Saint-Exupéry A kis hercegéhez - egyetemes üzenetet közvetít, amely kiemeli a gyermekkönyvek sodrából, olyan olvasmánnyá nemesítve, ami ajánlható a felnőttek számára is. Sőt, talán őket inkább kell emlékeztetni azokra a lélek-szív igazságokra, amelyek sok gyermek számára (még) evidensek. "Néha olyan elveszettnek érzem magam - mondta a Kisfiú. - Én is - mondta a Vakond. - De szeretünk téged, és akit szeretnek, otthonra lel a világban." - hangzik el az egyik oldalon a szentencia, amelyhez hasonlókkal minden lapon találkozhat az olvasó. ***A megannyi életbölcsesség egyszerű történetszálból bomlik ki, amelyben szinte archetipikussá stilizált karakterek tűnnek fel: a magányos Kisfiú találkozik először a falánk, jókedvű kis Vakonddal, majd a bizalmatlan, óvatos Rókával, végül pedig a hatalmas termetű, kedvességgel teli Lóval. Négyük közt varázslatos barátság szövődik, amely lépésről lépésre bomlik ki a lapokon, közös párbeszédükkel együtt. "A könnyek mindig okkal hullanak. Az erőd rejlik bennük, nem a gyengeséged"; "Felfedeztem valamit, ami még a sütinél is jobb (...) Az ölelés"; "A legnagyobb téveszme (...), hogy az életnek tökéletesnek kell lennie". Az ilyen és ehhez hasonló gondolatokat művészi színvonalú tusrajzok, akvarellek kísérik. A kötet bár küllemében gyermekirodalomnak tűnik, inkább olyan felnőtteknek javasolható, akik szívesen megszólítanák a bennük rejlő "belső gyermeket". [<<<]