Frederico Fellini (1920-1993) nemcsak az olasz, de az egyetemes filmművészet egyik ikonikus alkotója volt. Aki valaha is látott tőle mozgóképre rögzített alkotást, annak bizonyosan beégtek a retinájába a varázslatos filmkockák. Felesége, Giulietta Masina szinte valamennyi filmjének főszereplője   [>>>]

Frederico Fellini (1920-1993) nemcsak az olasz, de az egyetemes filmművészet egyik ikonikus alkotója volt. Aki valaha is látott tőle mozgóképre rögzített alkotást, annak bizonyosan beégtek a retinájába a varázslatos filmkockák. Felesége, Giulietta Masina szinte valamennyi filmjének főszereplője volt. Többek sorában az Országúton, a Cabiria éjszakái, a Júlia és a szellemek, a Ginger és Fred című filmekben csodálhatták meg a nézők fantasztikus alakításait. Fellini férfi főszereplője, Marcello Mastroianni volt, akit örökre emlékezetessé tettek Az édes életben, a 8 és félben, A nők városában, a Ginger és Frendben alakított szerepei. A filmrendező egyedül Az édes életért nem kapott Oscar-díjat, azonban a többi fent említett filmjéért minden esetben megkapta a legjobb külföldi filmnek járó aranyozott szobrocskát. Az azonban már kevésbé köztudott, hogy Fellini fiatal korában, 1940-1943 között az Olasz Rádió számára tucatnyi hangjátékot írt. Nem egyedül hódolt ennek a szenvedélyének, mert barátja, Ruggero Maccari számos hangjáték megírásában szerzőtársa volt. Ezeket a többnyire negyedórás vagy ennél néhány perccel hosszabb hangjátékokat nem rögzítették, mert ehhez még nem volt megfelelő technikai felszereltsége a rádió stúdiónak, csak élő adásban, egyetlen alkalommal hallgathatták meg az érdeklődők. Valamennyi hangjátékban már tetten érhető a későbbi nagy művész érzékeny humora, költőisége az álom és ébrenlét határmezsgyéjén játszódó történetek légiessége. A kötet ezeknek a hangjátékoknak (Akarsz velem álmodni?; Férfi a tükörben; A gyufa; Az ideális utazás; A dalocska; Szerelmes levelek; Éjszaka a tárgyak beszélgetnek; Interjú a paddal; Karácsonyi fantázia; A legnagyobb ; A mendékház; A hetedik ráadás) a szövegét hozza, szám szerint egy tucatot. A könyv címadójának, Az akarsz e velem álmodni? hangjátéknak a filozófiája később a Fellini filmek gondolati iránytűje lett. 1943 után a filmrendező már nem dolgozott többé a rádiónak és csak halála után, 1990-ben kerültek elő a hangjátékok szövegei az Olasz Közszolgálati Rádió archívumából. Ezek közül néhányról, a 2000-es évek kezdetén neves színészek tolmácsolásában a Magyar Rádió is hangfelvételt készített. Fellini zsenialitása már ezekben a korai zsengéiben is megmutatkozott, és bár ?csak? szavakban mesél hol abszurdba hajló, hol kissé sikamlós, hol pedig humoros történeteket, az olvasó mégis filmszerű képekben látja peregni ezeket a megismerésre vágyó történeteket. A Fellini rajongókon túl szélesebb körben is érdemes ajánlani az unikális kötetet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]