A Magyar Tudományos Akadémia 1929-ben állította fel Néptudományi Bizottságát, mely nem sokkal később, Monumenta Hungariae Ethnologica címmel sorozatot indított. Ennek ún. „A alsorozata a tárgyi néprajz emlékeit kezdte közreadni, hogy megismerhetővé váljanak a magyar nép mindinkább pusztuló tárgyi   [>>>]

A Magyar Tudományos Akadémia 1929-ben állította fel Néptudományi Bizottságát, mely nem sokkal később, Monumenta Hungariae Ethnologica címmel sorozatot indított. Ennek ún. „A alsorozata a tárgyi néprajz emlékeit kezdte közreadni, hogy megismerhetővé váljanak a magyar nép mindinkább pusztuló tárgyi emlékei. A széria most ismét megjelenő, első kötete a dunántúli tükrösöket mutatja be. Ezek tükrökkel felszerelt lapos dobozok, amelyek leggyakrabban fából készültek, ezért tükörfa néven is emlegették azokat. Az apró doboznak az volt egyrészt a célja, hogy abban a pásztorok és földművelő parasztok a bajuszpedrőt – viasz, zsír és velencei terpentin összeolvasztása és elkeverése útján nyert kenőcsöt – tartsák, melyek formázták és állandóan puhán tartották „a férfiak ékességét. A tükör segítségével pedig megigazgathatták azt a földeken, otthon pedig a borotválkozáshoz is használhatták. A kötetben ilyen dunántúli tükrösök, négyszögletes vagy kör alakú dobozok gazdagon díszített – faragott és gyakran ki is festett – fedelének vagy fenékrészének ábrázolásait gyűjtötte össze a szerző, összesen hatvannyolc színes vagy fekete-fehér felvételt. Az albumot egy rövid írás vezeti fel, valamint a főként a 19. században készített tükörfák főbb fizikai adatai, esetleges feliratainak szövege. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]