A társadalom átrendeződése, a munkaerő átstrukturálása a huszadik század második felében a szolgáltatások korábban nem látott mértékű fellendüléséhez vezetett, a mezőgazdaság és ipar mellett és igen hamar azokat megelőzve a tercier szektor komoly tényezővé vált. A turizmus is átfogó jelleggel a
[>>>]
A társadalom átrendeződése, a munkaerő átstrukturálása a huszadik század második felében a szolgáltatások korábban nem látott mértékű fellendüléséhez vezetett, a mezőgazdaság és ipar mellett és igen hamar azokat megelőzve a tercier szektor komoly tényezővé vált. A turizmus is átfogó jelleggel a szolgáltatások összetett világába sorolandó: magában foglalja mindazokat a szolgáltatásokat, termékeket, elvárásokat és lehetőségeket, melyek a modern ember számára kiemelt jelentőséggel bírnak. A jelen kötet a mai magyar turisztikai helyzettel vet számot: hazánk természeti kincsekben, tájakban és kulturális javakban egyaránt bővelkedik, így nem véletlen, hogy az utóbbi években felvirágzott a turizmus – melyet sajnos a pandémia komoly kihívások elé állított azóta. A kötetben tizenhat tanulmány foglalkozik az egyes szegmentumokkal, részkérdésekkel: az első tanulmány (Irimiás Anna, Jászberényi Melinda, Michalkó Gábor) az innováció lehetőségeit és szerepét nézik meg közelebbről, hogyan lehet az egyes „termékeket még vonzóbbá tenni a leendő vendégek előtt. A második tanulmányban Pinke-Sziva Ivett a városi turizmusba vezeti be az olvasókat, a leendő turisztikai szakembereket, majd Tömöri Mihály Michalkó Gáborral a bevásárlóturizmus jelenségét mutatja be: egy-egy régió vagy város, ha versenytársaihoz képest jóval alacsonyabb áron tud hasonlóan színvonalas termékeket kínálni, akkor megéri oda elutazni, vagy ennek a fordítottjaként, egy-egy luxuscikket, divatos kelléket csak bizonyos városok elit vásárlónegyedeiben lehet megkapni. A következi részben Boros Kitti a konferenciaturizmust járja körbe, majd Szakály Orsolya a gasztroturizmus itthon igen népszerű ágazatát nézi meg. Olvashatunk részletes elemzéseket a következő fejezetekben a szállodahajó-turizmusról (Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk), a sportturizmusról (Kökény László), a kalandturizmusról (Bódis Gábor), a buliturizmusról (Molnár-Csomós Ilona), valamint a szeniorturizmusról (Gyulavári Tamás, Ásványi Katalin). Sipos Júlia arról ír tanulmányában, hogy a tudomány lehetne a turisztikai termékfejlesztés területén egy új, hiánypótló jelenség. A következőkben egyes részkérdések kerülnek előtérbe: az akadálymentesítés (Farkas Jácint), a fenntartható turizmusfejlesztés (Hegedüs Sára, Lontai-Szilágyi Zsuzsanna), a lassú turizmus kérdése (Pécsek Brigitta), a felelős turizmus (Ásványi Katalin), és végül a turizmus és a szexualitás (Kálmán László). A turizmussal foglalkozó szakembereknek megkerülhetetlen kötet, mivel az egyes tanulmányok az elemzések mellett a fejlesztésre vonatkozó tanácsokat, ötleteket is megfogalmaznak. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]