Az anyai ágon magyar származású francia írónő regénye témájánál fogva krimi, jelenet-tagolású szerkezete okán filmes hatású, miközben vérbeli lélektani epika. Főszereplője a Párizsban élő Elisabeth, a mérnöknő, aki egy tavaszi napon partit rendez, amelyre barátai és kollegái mellett meghívja a vele   [>>>]

Az anyai ágon magyar származású francia írónő regénye témájánál fogva krimi, jelenet-tagolású szerkezete okán filmes hatású, miközben vérbeli lélektani epika. Főszereplője a Párizsban élő Elisabeth, a mérnöknő, aki egy tavaszi napon partit rendez, amelyre barátai és kollegái mellett meghívja a vele egy lépcsőházban lakó férfit, Jean-Lenót és a feleségét is. A kedélyes összejövetel azonban szóváltásba fordul, mígnem a szomszéd férfi megfojtja a feleségét. Lényegében ennyi a regény elmesélhető cselekménye. ***A szövegtest azonban ennél sokkal mélyebb és gazdagabb, hiszen föltárulnak a narrátor, Elisabeth emlékei, egymást érik a gondolatfutamok, utalások, áthallások, elmélkedések Ī a gyilkosság motívumainak föltárása céljából, és főként a célból, hogy lehet-e, szabad-e a gyilkoson segíteni a nyomok eltüntetésével. Yasmina Reza a narrátor gondolatait kulturális utalások sokaságával szövi át, a bibliai motívumok fölidézésétől a fotóművészet kérdéseiig, és a világirodalom jeles alkotóiig (Dino Buzatti, Boris Vian vagy Jean Genet). A regény cselekményében és szövegmotívumaiban igen fontos szerep jut a fényképezésnek, amely a szerző dokumentatív szándékára utal, miközben a krimi ismerős fordulatai követik egymást a holttest elszállításától a nyomozás lépéseiig. A részletekben, leírásokban, helyzetrajzokban, lélekelemző gondolatokban igen gazdag történet egyik izgalmas ellentmondása, hogy a kulcsfigurának számító narrátorról viszonylag kevés ismeret tudható; a teljes nevét is csak a történet végén ismerjük meg, a foglalkozása is furcsa (szabadalmi mérnök), miközben annál többet tudunk meg a gyilkost segítő szándékáról, az ügy eltussolásában játszott szerepéről. A több vonatkozásban is homályos történet végül is erkölcsi, lélektani dilemmákat vet föl, valamint arra is utal, hogy az unalmas, érdektelen köznapi élet apró-cseprő részletei között mindig ott bujkál a nagy emberi drámák kitörésének lehetősége. Továbbá sokat mond az írónő az emberi viszonyok kusza szövevényességéről, megmagyarázhatatlan "logikájáról" is. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]