Kétszeres - fizikai és kémiai - Nobel-díjasként, a radioaktivitás úttörő kutatójaként, a polónium és a rádium felfedezőjeként, a Sorbonne első női professzoraként ismert Marie Skłodowska-Curie, Pierre Curie felesége. Az azonban - főleg így, halála után több mint nyolcvan évvel - kevésbé ismert,   [>>>]

Kétszeres - fizikai és kémiai - Nobel-díjasként, a radioaktivitás úttörő kutatójaként, a polónium és a rádium felfedezőjeként, a Sorbonne első női professzoraként ismert Marie Skłodowska-Curie, Pierre Curie felesége. Az azonban - főleg így, halála után több mint nyolcvan évvel - kevésbé ismert, hogy az 1910-as évek elején két komolyabb botrány is megtépázta a hírnevét. Négy évvel férje halála után, 1910 novemberében ugyanis megpályázta a Francia Tudományos Akadémia egyik megüresedett helyét. Legfőbb riválisa az akkor 66 esztendős Edouard Branly volt, akinek tudományos hírneve a vezeték nélküli távírás fejlődéséhez való hozzájárulásán alapult. A konzervatívok a katolikus Branly-t támogatták, a jobboldali sajtóban pedig méltatlan, részben hazugságokra épülő kampány indult Marie Curie ellen. Azt pletykálták róla, hogy valójában zsidó, és "nem eléggé francia", így nem méltó az akadémiai tagságra. Végül két szavazattal Branly nyerte a választást, 1911 januárjában. A következő botrányra sem kellett sokat várni. 1910 és 1911 között ugyanis Marie-nek viszonya volt a nála öt évvel fiatalabb Paul Langevin fizikussal, férje volt diákjával. Mivel Langevin házas ember volt, aki otthagyta feleségét, várható volt, mikor robban ki az újabb botrány. Egy betöréssel ugyanis megkaparintották a levelezésüket, melyet a francia bulvársajtó - élén a szélsőjobboldali L'Œuvre-rel - pont akkor, 1911 novemberében szellőztetett meg, amikor mindketten egy brüsszeli fizikus konferencián vettek részt. Curie akadémiai ellenzéke természetesen igyekezett kihasználni a botrányt, s a lakosság idegengyűlölő rétege ellene fordult, miközben Curie stockholmi utazására készült, hogy átvegye második Nobel-díját. Bírósági ügy is lett belőle: Langevint házasságtöréssel, Curie-t pedig bűnrészességgel vádolták. Ismét suttogni kezdtek Curie esetleges zsidó eredetéről, s egyik alkalommal még kisebb tüntetést is tartották a háza közelében, megfélemlítve őt és gyermekeit. És bár a végén nem marasztalták el őket, a két szerelmesnek szakítania kellett, mindkettejük hírneve és szakmai karrierje érdekében. Ezt a történetet dolgozza fel Irène Frain francia történész, író most magyarul is megjelenő regénye. A szerző természetesen némileg kénytelen a fantáziájával kipótolni a hiányzó forrásokat (a levelek nagy része például megsemmisült), ugyanakkor támaszkodik például Curie kutatóhoz méltó precizitással vezetett háztartási naplójára, mely sok érdekes információt tartalmaz. A kötetet életrajzi magyarázatok és bibliográfia zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]