| Kivonat: |
A Kolozsvárott élő Varga Melinda irodalmi rendezvények szervezőjeként dolgozik, ám egy idő után úgy gondolta, hogy az írókkal, költőkkel folytatott nyilvános beszélgetések, a könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, fölolvasó estek krónikáiról nem hagyományos cikkekben, hanem epikus versek formájában
[>>>]
A Kolozsvárott élő Varga Melinda irodalmi rendezvények szervezőjeként dolgozik, ám egy idő után úgy gondolta, hogy az írókkal, költőkkel folytatott nyilvános beszélgetések, a könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, fölolvasó estek krónikáiról nem hagyományos cikkekben, hanem epikus versek formájában számol be. Azaz a mai erdélyi irodalom fontos vagy érdekes eseményeit a költészet eszközeivel ragadja meg két részből álló kötete tanulsága szerint. Az első részbe (Költőnek lenni rock and roll, prózaírónak kínszenvedés) 19 irodalmi est verses krónikája került. Fölidézi Temesi Ferenc (Az író emlékező állat), Röhrig Géza (Szivárványszemű Örökkévaló), Bréda Ferenc (Cicero átnéz az idők közti résen) estjét, vagy a kolozsvári március 15-i emlékműsor programját (Tizenkét nem fogadott hívás a hazától). A krónikás versek túlnyomó többségének két rétege van: egy eseményről beszámoló epikus szint, és egy asszociációkra, utalásokra, áthallásokra épülő gondolati szint. A kötetben említett irodalmi estek többségének főszereplője fiatal alkotó, de számos klasszikusnak számító kortárs is megjelenik: Egyed Emese, Kovács András Ferenc, Markó Béla. Végül is az esten megszületett gondolatok, eszmefuttatások, képzettársítások a fontosak, például a „székely kritika természetéről, beszédmódjáról. A kötet második részébe (A mindenség ingujjban) olyan alkalmi versek kerültek, amelyekkel a szerző a pályatársait köszönti születésnapjukon, irodalmi díj átvételekor, valamilyen ünnepségen, évfordulón. Itt hét alkotót, szerkesztőt (Böszörményi Zoltán, Vörös István, Rakovszky Zsuzsa, Kányádi Sándor, Balla Zsófia, Vaszilij Bogdanov, Király László) köszönt Varga Melinda, ám ezek az alkalom szülte versek egyáltalán nem formálisan ünnepélyesek, hanem valamennyi a szóban forgó alkotó személyiségéről, munkásságáról, gondolkodói rendszeréről, az oeuvre egyéni karakteréről szól. Például Kányádiról így ír: „A vers képzelt világok kapuja. / Túlélő csomag a valóságra (A versről). Varga Melinda könyve egyrészt sajátos műfajú, lírai helyzetjelentés az elmúlt évek erdélyi, kolozsvári irodalmi rendezvényeiről, másrészt műfajteremtési kísérlet, harmadrészt egészen egyedi, asszociációkra épülő költői produkció. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|