Alva Smith (1853-1933) egy jó nevű, de elszegényedett déli család leányaként született az alabamai Mobile-ban. Családjával később New Yorkba költözött, de rövidebb ideig élt Angliában (ahová apját üzleti ügyei szólították), és egy franciaországi bentlakásos iskolában is. Édesanyja 1871-ben hunyt   [>>>]

Alva Smith (1853-1933) egy jó nevű, de elszegényedett déli család leányaként született az alabamai Mobile-ban. Családjával később New Yorkba költözött, de rövidebb ideig élt Angliában (ahová apját üzleti ügyei szólították), és egy franciaországi bentlakásos iskolában is. Édesanyja 1871-ben hunyt el, Alva azonban négy évvel később hozzáment William Kissam Vanderbilthez, akivel egy bálon ismerkedtek meg. Ezzel Amerika egyik leggazdagabb famíliájába házasodott be, és férjével három gyermekük született.*** Lányukat, Consuelót egy angol grófhoz, Charles Spencer-Churchillhez adták hozzá. A házaspár azonban 1895-ben elvált: a férj hűtlenségére hivatkozva, Alva adta be a válópert, amely szokatlan volt a korban, jelentős vagyont is vitt magával a házasságból, egy évvel később pedig összeházasodott volt férje egyik régi barátjával, a szintén milliomos Oliver Hazard Perry Belmonttal. Házasságuk Oliver 1908-ban bekövetkezett halálig tartott. Alva mindkét férje mellett rendszeresen részt vett a felső tízezer rendezvényein, maga is nagy bálokat adott, és kilenc nagyszerű kúriát terveztetett és építtetett, nemcsak New Yorkban, hanem Long Islanden, Newportban, Washingtonban és a Francia Riviérán is. Második férje halálát követően pedig bekapcsolódott a formálódó nőjogi mozgalomba, melyet jelentős vagyona egy részével is támogatott. 1909-ben megalapította a Politikai Egyenlőség Ligáját, melynek elsődleges célja a nők választójogának a kivívása volt, később pedig csatlakozott az Országos Amerikai Női Szüfraszett Egyesülethez (NAWSA). Aztán megalapította a Politikai Egyenlőség Ligáját, valamint a Nemzeti Nőpártot, amelynek az elnöke is lett. Egyik fő szervezője volt továbbá annak a 1917. januári tüntetésnek, melyet a Fehér Ház előtt tartottak, a nők választójogát követelve. Az ő életét és ezen szerteágazó tevékenységét, kiemelten az építkezéseit és női egyenjogúságért folytatott harcát mutatja be Therese Anne Fowler regénye. A kötetet a szerző jegyzetei zárják. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]