Péterfy Gergely regényének új kiadását veheti kezébe az olvasó, melyben tizenkét történetet olvashatunk a bányatóról és a körötte lakó hétköznapian furcsa emberekről. A történetek lazán kapcsolódnak egymáshoz, felvillantott életképek, melyekből összeáll a bányató laza regénye, novellafüzére. Az   [>>>]

Péterfy Gergely regényének új kiadását veheti kezébe az olvasó, melyben tizenkét történetet olvashatunk a bányatóról és a körötte lakó hétköznapian furcsa emberekről. A történetek lazán kapcsolódnak egymáshoz, felvillantott életképek, melyekből összeáll a bányató laza regénye, novellafüzére. Az elbeszélés kohézióját a narrátor és a bányató őrének visszatérő alakja adja, az egyes novellákban viszont banális, olykor misztikus történeteket visz színre a szerző.*** A bányató és környéke mintha egy téren és időn kívül rekedt világ lenne: a magyar vidék fájóan ismerős szatírája, ahol a legnagyobb esemény, ha érkezik egy utazó. A bányató világát, annak heterotopikus rendjét így Bodor Sinistra körzetével lehetne párhuzamba állítani, itt is megtaláljuk e sajátos rend őrét, aki maga sem tudja, mit őriz, a tavat nem kell, úgyis fürdenek benne, az embereket pedig nem védi a tótól, mivel azok rendre belefulladnak; az állandóságot, a biztosra vehető nihilt őrzi a bányató őre. A bányató környékén sem az emberi, sem a természeti törvények nem úgy működnek, mint ahogy azt megszokhattuk, minden kifordul, átalakul, nem várt irányt vesz, majd hirtelen megáll és nincs többé változás, marad a befelé fordulás, a reménytelen kontemplatív és mintegy vegetatív élet, melyet a pálinka és a sör mérhetetlen fogyasztása siettet csak a vég felé. Péterfy könyve narrációs technikáit figyelembe véve Thomas Bernhard-ot is megidézi, sötét színeivel még szorosabbá teszi ezt a rokonságot; a szatírákat, disztópiákat kedvelő olvasóknak ajánlható könyv. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]