A Múlt és Jövő Kiadó gondozásában egy izgalmas kötet került ki a nyomdából: egy jelentős költő és egy elismert író közös, négykezes alkotása mindig érdekes irodalmi nyalánkságnak ígérkezik. Ebben az esetben a szerzők biográfiája tovább erősítheti az eltérő műnemű szövegek közti kohéziót, ugyanis
[>>>]
A Múlt és Jövő Kiadó gondozásában egy izgalmas kötet került ki a nyomdából: egy jelentős költő és egy elismert író közös, négykezes alkotása mindig érdekes irodalmi nyalánkságnak ígérkezik. Ebben az esetben a szerzők biográfiája tovább erősítheti az eltérő műnemű szövegek közti kohéziót, ugyanis Fenákel Judit és Gergely Ágnes első unokatestvérek, így emlékeik, tapasztalataik, a meg- és átélt örömök és szenvedések egy irányba mutatnak. Ez az irány Endrőd, a Békés megye északi részén található település. A prózában – műfajából adódóan – több lehetőség van a kontextus felvázolására, míg a versben a tömörség, a homály, a kimondatlan szavak súlya adja azt az alapvető poétikai erőt, mely annyira jellemző a két alkotó műveire. Fenákel Judit műveiben talán hangsúlyosabban van jelen a zsidó múlt, meghatározó a budapesti polgári miliő a második világháború előtt és azt követően egyaránt, míg Gergely Ágnes költeményei líraibban nyúlnak a témához, bennük a magyar és zsidó múlt és identitás, az egymást megtermékenyítő hagyományok légiesebben jelennek meg, s mellettük általános emberi viszonyok költői leírásai is helyet kapnak. Az előbbire szép példa A 137. zsoltár című költemény, melynek egy-egy versszakát így zárja a költő: „Hát kihűlt jobbom legyen rá az ámen, / ha elfeledlek egyszer, Jeruzsálem, majd „És fájó orcám rángjon majd a számhoz, / ha elfeledlek egyszer, Arany János. Ez a kevert identitás, izgalmas kulturális közeg a novellákban is megjelenik, de Fenákel esetében az üldözés, a szenvedés kiemelt jelentőségre tesz szert. A megindító, megható, olykor felkavaró szövegek mindkét műnem remekei, melyeket széles körben érdemes terjeszteni. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]