Coco Chanel (1883-1971) kétségkívül a divattörténet megkerülhetetlen alakja. Kevésbé ismert, hogy húga, az 1887-ben született Antoinette is a divatszakmában tevékenykedett, sőt mintegy másfél évtizeden át együtt dolgoztak, ám valódi szerepét az is elhomályosította, hogy Coco egész életében   [>>>]

Coco Chanel (1883-1971) kétségkívül a divattörténet megkerülhetetlen alakja. Kevésbé ismert, hogy húga, az 1887-ben született Antoinette is a divatszakmában tevékenykedett, sőt mintegy másfél évtizeden át együtt dolgoztak, ám valódi szerepét az is elhomályosította, hogy Coco egész életében valótlanságokat állított a származásáról és családjáról. Anyjuk halála után, mikor apjuk Amerikába ment szerencsét próbálni, a lányok - Antoinette, Gabrielle és Julie-Berthe - a ciszterciek által működtetett aubazine-i árvaházba kerültek, míg fiútestvéreik, Alphonse és Lucien egy tanyára mentek dolgozni.*** A két nagyobb lány később a mounlins-e internátusba került, ahol nagynénjük, Adrienne is tanult, amikor pedig elhagyták az intézményt, varrónőként álltak munkába a közeli Grampayre Divatházban. Coco egy ideig énekesnőként próbált érvényesülni Vichyben, és ott is együtt éltek Antoinette-tel és Adrienne-nel. Mikor Coco Párizsba költözött, Antoinette ide is utána ment, és közösen kezdtek kalapokat készíteni és árulni, a Coco első szerelmétől, Boytól kapott kölcsönből pedig 1910 végén együtt nyitották meg első kalapszalonjukat a rue Cambon 21. szám alatt. Míg Coco tervezte a kalapokat, későbbi üzletükben pedig már ruhákat is, addig a húga vezette az üzletet és irányította az alkalmazottakat. Később két újabb boltot is nyitottak, Deaville-ban és Biarritzban, és bár kitört a háború, több pénzt kerestek, mint valaha. Közös munkájuk 1919-ben ért véget: Antoinette férjhez ment Oscar Fleming kanadai pilótához és az Ontario államban található Windsorba költözött. A férj azonban jogot ment tanulni Torontóba, Antoinette nélkül, aki máig tisztázatlan körülmények között elhagyta a férjét. Feltehetően egyik szeretőjét követve ment Buenos Airesbe, ahol 1921 májusában elhunyt (a halotti anyakönyvi kivonatán az állt: "mérgezés", ám halálának körülményeit soha nem vizsgálták ki). A két Chanel nővér történetét mutatja be, a fellelhető dokumentumok alapján, és természetesen a hiányzó részeket a szerzői fantáziával kipótolva Judithe Little regénye. A történteket pedig nem más meséli el, mint maga Antoinette, 1897-től, az Aubazine-ba érkezéstől egészen az 1919 novemberében kötött esküvőjéig. A kötetet a szerző utószava és kronológia zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]