Szásenyka című regénye után Moszkva-trilógiája második kötetével jelentkezik a neves angol történész, a modern orosz történelem szakavatott ismerője, Simon Sebag Montefiore. Míg az előző kötet 1916-ban és 1939-ben – az első világháború közepén és a nagy koncepciós perek fontos évében – játszódott,   [>>>]

Szásenyka című regénye után Moszkva-trilógiája második kötetével jelentkezik a neves angol történész, a modern orosz történelem szakavatott ismerője, Simon Sebag Montefiore. Míg az előző kötet 1916-ban és 1939-ben – az első világháború közepén és a nagy koncepciós perek fontos évében – játszódott, és egy kommunistává vált orosz arisztokrata nő állt a középpontban, ezúttal a második világháború idején járunk. Hitler 1941. június 22-én megindította a Barbarossa-hadműveletet a Sztálin uralma alatt álló Szovjetunió leigázására – ezzel kezdetét vette a valaha vívott legkegyetlenebb, az ellenfél totális megsemmisítésére irányuló háború. A támadás meglepetésként érte a szovjeteket, akik a háború első hónapjaiban rengeteg embert, harckocsit, repülőgépet és területet vesztettek. A német előrenyomulást azonban sikerült megállítani, Moszkvát sem foglalták el a németek, Hitler pedig 1942 elején egy másik támadást indított el, Ukrajnán keresztül a Don és a Volga folyók felé, majd délre, a Kaukázus olajmezőinek irányába. A háborút megelőzően „lefejezett szovjet hadsereg a szétesés határán van, így minden hadra fogható emberre szükség van. Sztálin júliusban utasítást ad arra, hogy elítélt bűnözőkből, elsősorban a Gulágon raboskodókból, valamint fegyelemsértésért, gyávaságért vagy pánikkeltésért elítélt tisztekből és közkatonákból állítsanak fel büntetőszázadokat, és azokat irányítsák a front legnehezebb szakaszaira, hogy „ott vérük ontásával esélyük legyen vezekelni a Haza ellene elkövetett bűneikért. Egy ilyen öngyilkos osztagba, a köztörvényes bűnözőkből és rendszerellenes kozákokból álló „Holtak közé kerül Benya Golden, az egykor ünnepelt író is, akit egy koncepciós perben tíz évre ítéltek összeesküvés és hazaárulás vádjával. A csapatot a Gulag borzalmas barakkjaiból egyenesen a Don-kanyarba vezénylik, hogy a frontvonal legvéresebb csatáiban vegyenek részt, Sztálingrádban és környékén. De vajon ki éli túl a borzalmakat Benya és társai közül? Sikerül megfordítani a vesztésre álló háborút? És mi történik közben Moszkvában? Miként szövögeti tovább hatalmi terveit Sztálin? És hogyan fedezi fel mindeközben az első szerelmet a diktátor magányos lánya, Szvetlána?... „Csodálatos, magával ragadó olvasmány. A Vöröslő ég a Don felett olyan, mintha egy nácikkal és kozákokkal fűszerezett Cormac McMarthy-regényt olvasnánk – írta a mű kapcsán Philipp Kerr, a Berlin noir-sorozat alkotója. Széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]