„Visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszel – ezek a Genezis könyvének nevezetes sorai (I. Móz. 3:19). egybecsengve azzal, hogy a Teremtő „formált a földből mindenféle mezei vadat, és mindenféle égi madarat, stb. De láss csodát, mit tett az ember, pl. az angol   [>>>]

„Visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszel – ezek a Genezis könyvének nevezetes sorai (I. Móz. 3:19). egybecsengve azzal, hogy a Teremtő „formált a földből mindenféle mezei vadat, és mindenféle égi madarat, stb. De láss csodát, mit tett az ember, pl. az angol születésű David Cole, aki eredetileg festőművésznek tanult Bistolban? „Mint egy alkimista, szakadatlanul kísérletezett az út porának színanyaggá történő transzmutációjával. – olvassuk a szerző bemutatkozó, Egy színpompás élet című első fejezetében. A festészet története folyamán a teremtés művével felérő, csodás alkotások születtek, de mi is az alapja e – Leonardo szerint is – kiváltságos művészeti ágnak? A festészet eszközei közül a pigmentek félig tudományos, félig művészi vizsgálatának nyomába szegődhetünk a témában szakértőnek, de még inkább a színek elhivatott ismerőjének számító David Cole-lal. ,,David egész életében nyakig merült a festékek tudományába – imádja a színeket, azok szépségével, mélységével és jelentőségével együtt. Aki valaha is eltűnődött a múmiabarna vagy a türoszi bíbor eredetén, illetve azon, hogy miért kell trágya a legtisztább fehér előállításához, annak nem kell tovább keresgélnie – írja a Chromatopia című könyv ajánlójában Narayan Khandekar, a Harvard Art Museums, Straus Center for Conservation and Technical Studies igazgatója. A szerző az őrölt bogaraktól az égetett állati csontokon át az alkímiáig és a vakszerencséig a történelem több mint ötven legkülönösebb festékanyagának eredettörténetét tárja az olvasó elé. A színek történetét az ókori világtól napjaink technikai forradalmáig áttekintve ugyanúgy szól a művészekhez, designőrültekhez, mint a történelem vagy a természettudományok szerelmeseihez. A tökéletes minőségű, többnyire egész oldalas fotókkal illusztrált kötet fejezeteiből egyebek mellett megtudhatjuk, az egyiptomiaknak köszönhető az első mesterségesen előállított szín, vagy a legnemesebb bíbor egy ragadozó tengeri csigából származik. De azt is, hogy a művészfestékek halálos fémekből, mérgező ásványokból, vizeletből és tehénlepényből, de még rovarzúzalékból is készültek. A festőművészek palettáján használatos színeket bemutató fejezetek lezárásaként a Művészek színeiben szubjektív vallomások olvashatók kortárs műalkotások kapcsán. A mű elsősorban képzőművészeti érdeklődésű olvasóknak ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]