Kertész István ókortörténész évtizedek óta foglalkozik Nagy Sándorral és birodalmával, aki korábban külön kötetet is szentelt az uralkodó-hadvezér személyiségének és kiemelten a hadjáratainak (Nagy Sándor hadinépe). A forrásanyagok és a modern szakirodalom tanulmányozását természetesen ezt követően   [>>>]

Kertész István ókortörténész évtizedek óta foglalkozik Nagy Sándorral és birodalmával, aki korábban külön kötetet is szentelt az uralkodó-hadvezér személyiségének és kiemelten a hadjáratainak (Nagy Sándor hadinépe). A forrásanyagok és a modern szakirodalom tanulmányozását természetesen ezt követően is folytatta, valamint utazásai során végig járta annak a földnek a nagy részét, melyet III. Alexandrosz uralma alá vetett. Ezen kutatómunka eredménye most megjelenő, közel négyszáz oldalas könyve, mely a történelmi korba ágyazva igyekszik bemutatni Nagy Sándor életét és tetteit.*** Rögtön az előszóban leszögezi: Alexandrosz alakja ma is tudományos viták középpontjában áll. Egyszerre él róla a nagy hódító, a népeket egy birodalomban egyesítő kiváló hadvezér képe, aki a görög műveltséget keleten is elterjesztette, valamint a kíméletlen zsarnok alakja, akinek óriási volt a hatalomvágya, semmibe vette az emberéleteket, eltiporta a görög szabadságeszményeket, és a világtörténelem egyik legnagyobb mészárosa volt. Vajon kiérdemelte a Nagy melléknevet? A makedón-macedón identitás problémájának és a szakirodalomnak a felvázolása után erre a kérdésre is igyekszik válaszolni a szerző, közölve az Alexandrosszal kapcsolatos főbb nézeteket, valamint a kutatásai révén benne kialakult Nagy Sándor-képet. A könyv további részei megismertetik az olvasót a makedón nép szokásaival, valamint I. Alexandrosz reformjaival és II. Philipposz tetteivel. Ezt követően olvashatunk Alexandrosz gyermek- és fiatalkoráról, tanulmányairól, első sikereiről, a görögség egyesítéséről, az uralkodás első évéről, a makedón seregről és hadvezéreiről, majd nagyjából kronológiai rendben haladva a szerző ismereti Nagy Sándor hadjáratait, Granikosztól Gáza ostromán, Egyiptom meghódításán, a gaugamélai csatán, valamint teljes Perzsia meghódoltatásán át az Indus folyó környékén folytatott harcokig. A végén bemutatja a szúszai menyegzőt, a király halálát és az utójátékot, a dinasztia végéig. A képmellékletben a szerző saját fotói, térkép- és csatavázlatok kaptak helyet. A kötetet időrendi tábla és bibliográfia zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]