A világhírű orosz posztapokaliptikus disztópia, a Metró 2033 nem csupán egy most már trilógiává bővült könyvsorozat, már az eredeti mű szerzője, Dmitry Gluhovsky is egy összművészeti projektté fejlesztette megálmodott világát, melyet a nyomtatásban megjelent könyvek mellett festményeken és   [>>>]

A világhírű orosz posztapokaliptikus disztópia, a Metró 2033 nem csupán egy most már trilógiává bővült könyvsorozat, már az eredeti mű szerzője, Dmitry Gluhovsky is egy összművészeti projektté fejlesztette megálmodott világát, melyet a nyomtatásban megjelent könyvek mellett festményeken és grafikákon, valamint a neten terjedő verziókon keresztül élvezhetnek a rajongók. Gluhovsky világa, amely a huszonegyedik század negyedik évtizedében játszódik annyira népszerű lett, hogy az orosz színterek mellé a jelen kötet - amely a Mélység című regény folytatása - a 2033. év Wrocławját is beemeli, így Robert J. Szmidt, aki a kortárs lengyel fantasy-, sci-fi-irodalom egyik legelismertebb írója, a posztapokaliptikus lengyel ?hétköznapokba? vezeti be olvasóit,*** amikor az atomháborút követően a több milliárd emberből néhány százezer, jelen esetben a hétszázezres Wrocławból csupán néhány száz túlélő küzd a csatornarendszerben a túlélésért, a radioaktív mutáns növények, állatok, a halálos felszín és az egyre inkább állattá váló emberekkel szemben. Az erőforrások, így az élelem hiánya miatt a közösségek a kannibalizmus tabujától sem riadnak vissza, a wrocławiak közül egyedül a Tanító és gyermeke mutat töretlen hitet az emberség irányába, ám éppen ez teszi számukra mindennél nehezebbé a túlélést, amelyet egy romos torony elérésével gondolnak tartósnak. Annak ellenére, hogy a felszín súlyosan fertőzött, a toronyban mégis kigyúlnak a fények, ami emberi jelenlétre utal; a regényben nyomon követhetjük a Tanító és fia útját a város csatorna- és metróalagút-rendszerében a torony, így a vélt megváltás és biztonság irányába... "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]