A brit grafikus és fotográfus 2011-ben jutott el Csernobilba és környékére, ettől kezdve nem hagyta nyugodni a gondolat, hogyan következhetett be az atomerőmű katasztrófája. Úgy vélte, hogy az 1986. április 26-i nukleáris balesetről szóló bőséges irodalom teli van ellentmondásokkal,   [>>>]

A brit grafikus és fotográfus 2011-ben jutott el Csernobilba és környékére, ettől kezdve nem hagyta nyugodni a gondolat, hogyan következhetett be az atomerőmű katasztrófája. Úgy vélte, hogy az 1986. április 26-i nukleáris balesetről szóló bőséges irodalom teli van ellentmondásokkal, pontatlanságokkal, félremagyarázásokkal, ezért magának kell pontosan föltárnia, rekonstruálnia az eseményeket. Éveken át gyűjtötte az anyagot, többször járt a helyszínen is, így készült el a könyve. A szerző elöljáróban rövid visszatekintést ad az atomenergia fölfedezésének és hasznosításának Marie Curie-vel kezdődő történetéről, a hirosimai atomtámadáson át a 2011-ben bekövetkezett fukusimai katasztrófáig. Ezután tüzetesen bemutatja a csernobili atomerőművet, érthetőségre törekedve számba veszi az erőmű műszaki jellemzőit, működésének technikai részleteit. Szinte a helyszíni riport közvetlenségével tudósít a végzetes éjszaka eseményeiről, amikor Alekszandr Akimov és Anatolij Gyatlov mérnökök meghozták végzetes döntésüket a vészleállítási gyakorlatról, aminek következtében fékezhetetlenné vált a láncreakció és bekövetkezett a robbanás. A szerző percról percre, emberről emberre haladva követi a fölgyorsult eseményeket, hangsúlyozva, mennyire fölkészületlen volt az erőmű személyzete, mennyire híjával voltak a védelmi technikának. Ennek következtében a katasztrófa elhárításának első időszakában a mentésben dolgozók kivétel nélkül súlyos sugárfertőzést szenvedtek el, rengetegen meghaltak. A szerző ugyanakkor méltatja a védekezésben részt vevők hősi helytállását, hogy a biztos halál tudatában is próbálták menteni a menthetőt. Leatherbarrow sorra veszi a mentési munkálatok fázisait, majd a zóna fertőtlenítési munkálatait, a reaktort beborító szarkofág megépítését. A források és a szakirodalom fölhasználása mellett személyes tapasztalatait, találkozásait is fölhasználta riportszerű könyve megalkotásához. Műve végén áttekinti, milyen globális következményekkel járt a csernobili katasztrófa, és - a fukusimai balesetet hatásait is vizsgálva - milyen jövő vár az atomenergia hasznosítására. A szinte „helyszíni közvetítést nyújtó, izgalmas kötet a szükséges mértékben technológiai leírásokat, valamint képmellékletet, jegyzetapparátust is tartalmaz. Vélhetően érdeklődésre számító kiadvány. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]