Az Európa Kapszula Könyvtár a magyar és a világirodalom kiemelkedően fontos és értékes, érdekes és különleges olvasmányait kínálja sorozatának karcsú köteteiben. A kiadó, azt kívánta „manifesztálni, hogy milyen sokszínű és gazdag a világirodalom, sokak számára még felfedezésre váró „terepe. Ennek   [>>>]

Az Európa Kapszula Könyvtár a magyar és a világirodalom kiemelkedően fontos és értékes, érdekes és különleges olvasmányait kínálja sorozatának karcsú köteteiben. A kiadó, azt kívánta „manifesztálni, hogy milyen sokszínű és gazdag a világirodalom, sokak számára még felfedezésre váró „terepe. Ennek az „elvárásnak tesz eleget a mostani kötet, amely a török írónő két kisregényét ajánlja az érdeklődőknek. Az első történet, a Csak egy hüvelyknyi férjem legyen, magyarul már nyomdafestéket látott 2014-ben. A második, a kötet címét adó Hogyan fogjunk hozzá egy nő meggyilkolásához most olvasható először magyar nyelven. Hatice Meryem vitathatatlanul a török próza avatott nagymestere, akinek regényei apró „etűdökből, színes mozaikkockákból épülnek föl. A novellisztikus szerkezetű kisregények fejezeteiben a török valóságot „monitorozza az író, és amit lát, amit láttatni kíván az olvasóival időnként meglehetősen lehangoló. Az első történetben az édesanyjával vagy éppen a barátnőivel beszélgető, eladósorban lévő lány, arról ábrándozik, milyennek képzeli el a jövendőbelijét, aki bármilyen lehet, akár piás, dologkerülő, netán esztergályos, vagy más szakmát űző, de lehetne éppen nagyevő, vagy törpe a lényeg az, hogy ha aprócska is, de férjnek való legyen. Több mint harminc „gondolatfutamban írja le sok fantáziával és remek humorral, miként élné az életét, ha ennek vagy annak a felesége volna. A szerző kamaszos játékossággal, vonultatja fel „panoptikumában az egyszerre tökéletes, meseszerű, mégis reális alakokat, akiknek társadalmi szempontból és a nők szemében is az a nagy értéke, hogy férj lehet belőlük. Valamennyi férfi bemutatásának szentel néhány keserédes oldalt, majd öniróniával „fűszerezett vallomással zárja le a felsorolást, azaz ő hajadon és mindörökre az is marad. A második, a kötet címét adó történet egytucat felvillantott életképeiből a vájtfülű olvasó „kétségbeesett jajkiáltást hallhat ki. Törökországban napjainkban ugyanis az egyik legnagyobb társadalmi probléma az, hogy számos asszony lesz gyilkosság áldozata és ezeket az életeket a közvetlen környezetükben élő férfiak oltják ki, férjek vagy rokonuk, netán felfogadott bérgyilkosok. Az író ez ellen emeli fel a szavát, amikor szokatlan szerkezetben, általános alannyal írja le a gyilkosságok „pitiáner okát, amely lehet egy zöld melegítőalsó, vagy éppen egy sms, netán egy autóbuszjegy. A kötet záróakkordjának (Miért írtam ezt a könyvet?) néhány oldalán rávilágít a Törökországban élő nőkkel kapcsolatos társadalmi anomáliákra és bár a rövidke portrékban, amikor a gyilkosok arcélét rajzolja meg, fiatal és öreg, nős és egyedülálló, városi és falusi, művelt és tanulatlan és még sok másféle férfi szerepel egy valami közös bennük, a nőket birtoklás vágya és az évezredes, az asszonyok alacsonyrendűségével kapcsolatos hagyományok szinte kiirthatatlan rögzülése. Minden, a modern világirodalom fejleményeire kíváncsi olvasónak érdemes felhívni a figyelmét a kötetre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]