Az egyik legjelentősebb kortárs macedón írónő elbeszélésfüzére érezhetően Alice Munro Nobel-díjas kanadai szerző világát idézi; könyvében tizenegy fiatalabb, idősebb asszony vall a férjéről. Goran, a hiú költő erősen kopaszodik, ezért „új szexepiljének kialakításával van elfoglalva, és rendszeresen   [>>>]

Az egyik legjelentősebb kortárs macedón írónő elbeszélésfüzére érezhetően Alice Munro Nobel-díjas kanadai szerző világát idézi; könyvében tizenegy fiatalabb, idősebb asszony vall a férjéről. Goran, a hiú költő erősen kopaszodik, ezért „új szexepiljének kialakításával van elfoglalva, és rendszeresen több napos költői fesztiválokra utazik, hogy igyekezetének eredményéről megbizonyosodjék. Amikor éppen otthon van, a feleségének kellene ámuldoznia lírikusi tehetségén (Férjem, a költő). A következő történet asszonya egyedül él, időnként a barátnője, időnként az anyja látogatja meg, és mindketten sok-sok tanáccsal látják el, miközben ő hajdani párjára, Sztévóra emlékezik, aki imádta a főztjét (A leves). A harmadik asszony mosni készül, és mielőtt férje nadrágját betenné a gépbe, átnézi a zsebeit, nehogy valami benne maradjon. Így talál meg egy üzleti blokkot, amelyen az egyik vásárolt tétel egy doboz óvszer. Ekkor jön rá, hogy a Zorán szeretőt tart, ezért kiterjedt nyomozásba, majd férje módszeres vallatásába kezd (A házasságtörés). A következő történet is köznapi: ha a gyerek rossz fát tesz a tűzre, apja azonnal a felesége családjának rossz génjeit okolja (A gének). Ugyancsak szokott eset, az asszony hosszú évek után már csak haraggal tud gondolni nagyképűsködő, magát folyton megjátszó férjére, miközben mindketten költői ambícióikkal versengenek egymással (Nektár). A férjek között akad diplomata, rendőr, impotens, sőt halott is, és a feleségek is lehetnek hitvesek, szeretők, anyák, özvegyek. Ők mesélnek csupa hétköznapi dolgot vendégségről, vásárlásról, gyerekekről, kollégákról, szomszédokról, sokszor fanyar humorral, olykor tragikus felhanggal. A történetek köznapiak, irodalmi szempontból akár érdektelenek is lehetnének, de az ad nekik izgalmas epikus lendületet, hogy a kibeszélés fölszabadítja a mesélő asszony lelkét; megkönnyebbülést érez, ha elmondhatja titkait, aggodalmait és vágyait. Az írónő a család intim terében ábrázolja rokonszenves vagy ellenszenves figuráit, akik néha egyáltalán nem köznapian viselkednek. Mint az idős úriember, Petar, aki miután impotenssé válik, minden szombaton elkíséri a feleségét annak hajdani szerelméhez, Sztojánhoz, hogy helyette teljesítse férji kötelességét (Szombaton délután ötkor). Rumena Buzsarovszka tizenegy, asszonysorsokról szóló története egyszerre tipikusan balkáni és egyetemesen emberi, egyszerre mutatja meg a lélek mélyebb rétegeit a társadalmi viszonyok sajátosságait, egyszerre utal a normákra és megszegésükre, az eltitkolt bűnökre, a patriarchális viszonyokra és az abból való kitörés esélyére. Mindezek mellett egyszerre tanulságos és szórakoztató olvasmány. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]