A Martin Opitz Kiadó művészettörténeti (historiae artium) sorozatában harmadikként megjelenő vaskos kötet szerzője, Szakács Béla Zsolt műtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense a magyarországi műemlékállomány egyik legértékesebb részét kitevő Árpád-kori   [>>>]

A Martin Opitz Kiadó művészettörténeti (historiae artium) sorozatában harmadikként megjelenő vaskos kötet szerzője, Szakács Béla Zsolt műtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense a magyarországi műemlékállomány egyik legértékesebb részét kitevő Árpád-kori építészetünk emlékeit dolgozta fel a Dunántúlra kiterjedően. A mintegy másfél évtizedet igénybe vevő munka első ízben vállalkozik a téma átfogó áttekintésére. A cél a környező országokban már meglévő, azokhoz hasonló, teljes műemléki topográfia létrehozása legkorábbi épületeinkről.*** (Henszlmann Imre 1876-os Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mü-emlékeinek rövid ismertetése; című munkája óta nem készült ilyen.) A szerző elgondolása szerint egyetlen kézikönyvben szerepelt volna a teljes történelmi Magyarország idevágó emlékanyaga. Az egyébként e téren legfeldolgozottabbnak tekinthető dunántúli régió 2004-es kutatása, adatgyűjtése során aztán kiderült, a még álló vagy ásatásból ismert és művészettörténetileg értelmezhető részleteket hordozó emlékek száma olyan számottevő, hogy jó, ha a kezdő terület anyaga elfér egy kötetben. A 664 oldalas, nagyalakú könyv zöme a Dunántúl (beleértve Burgenland, a Muraköz és a baranyai háromszög területét is) 250 Árpád-kori templomát mutatja be színes fotókkal, fekete-fehér alaprajzokkal, leírásokkal, történeti adatokkal és bibliográfiával. Így válik e nagyszabású mű a jelenkor művészettörténeti módszerekkel vizsgálható emlékanyagának teljességre törekvő seregszemléjévé. Ezt egészíti ki a négy építészettörténetileg legfontosabb, legépebben megmaradt vár (Esztergom, Léka [Lockenhaus], Óbuda és Visegrád) elemzése. A fő műveket jobbára töredékeik által ismerhetjük meg, ugyanakkor még ma is számos kolostor és falusi plébániatemplom áll környezetünkben, amelyek felfedezésre várnak. A kötet végén megtalálhatjuk a katalógusból kihagyott, Árpád-korinak mondott templomok listáját. A települések ábécérendjében sorjázó katalógust egy hosszabb (irodalomjegyzékével együtt több mint száz oldalas) tanulmány vezeti be, amely bemutatja a középkori templomok kutatásának módszereit és azok buktatóit, és a Dunántúl Árpád-kori építészeti sajátosságainak értelmezésével csatlakozik azokhoz a regionális kutatásokhoz, amelyek az utóbbi évtizedekben a középkori művészettörténet-írás legígéretesebb irányzatát alkotják. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]