Két Orwell-regényt tartalmaz a jelen kötet. Az első, a Tragédia Burmában a brit gyarmatok embertelen világát leplezi le. A művet (mely sokáig a szerző egyetlen magyarul olvasható írása volt) szerzője a zsengék közé sorolta, ám mindenképpen érett és tartalmas mű, mely Orwell személyes, a burmai   [>>>]

Két Orwell-regényt tartalmaz a jelen kötet. Az első, a Tragédia Burmában a brit gyarmatok embertelen világát leplezi le. A művet (mely sokáig a szerző egyetlen magyarul olvasható írása volt) szerzője a zsengék közé sorolta, ám mindenképpen érett és tartalmas mű, mely Orwell személyes, a burmai rendőrség kötelékében szerzett tapasztalataiból született. Egyik jellegzetes főhőse U Po Kyin járási rendőrbíró az angolokat kiszolgáló, kegyetlen népzsaroló kéjenc kiskirály típusa, aki végül a fehérek által is nagyra becsült helyi orvost veszi üldözőbe. A regény másik kulcsfigurája az 1984 Winstonjának előképe, Flory, aki nem tekinthető éppenséggel hősnek, mindenesetre akarata ellenére végig kell járnia a burmai poklokat. A gyarmatbirodalom dicsősége és a rabszolgasorban tartott helyiek sorsának feszítő ellentéte válaszhelyzetbe kényszeríti, és ezt nem enyhíti a burmai szeretője és angol szerelme közötti ingadozása sem. A fikusz és az Antikrisztus George Orwell 1935-ben írott, második regénye. Lázadó ifjú hőse Gordon Comstock, londoni költő – sokban az író hasonmása – a pénzvilág zsarnokságából akar kitörni, ezért otthagyja ígéretes állását az Új Albion reklámügynökségnél, s a nyomort vállalva inkább egy kopott antikváriumba szegődik eladónak, hogy eközben megírhassa nagyreményű művét: a Londoni örömöket. A regény az ő külső-belső hányattatásait kíséri nyomon izgalmas fordulatokon és felismeréseken át egész a végkifejletig: amikor várandós hitvesével, Rosemaryval együtt új otthonuk háziszentélyébe az „Antikrisztus helyett inkább a „fikuszt állítják... "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]