| Kivonat: |
Nemes Nagy Ágnes költőként óriás, szerkesztőként korszakos volt, de esszé- és tanulmányíróként, kritikusként is számottevő életművet hagyott hátra. A Ferencz Győző által összeállított vaskos gyűjtemény a szerző annak idején önálló kötetekben (64 hattyú, 1975; Metszetek, 1982; Látkép gesztenyefával,
[>>>]
Nemes Nagy Ágnes költőként óriás, szerkesztőként korszakos volt, de esszé- és tanulmányíróként, kritikusként is számottevő életművet hagyott hátra. A Ferencz Győző által összeállított vaskos gyűjtemény a szerző annak idején önálló kötetekben (64 hattyú, 1975; Metszetek, 1982; Látkép gesztenyefával, 1987; Szőke bikkfák, 1988) megjelent tanulmányait, esszéit, tárcáit, jegyzeteit tartalmazza. A kiadvány sajátos szerkezetű ciklusokra tagolódik, amelyek elegyítik az időrendet és a tárgyalt témák szempontjait, viszont ezeken belül megmaradt az eredeti kötetekben kialakított sorrend. Így alakult ki a hat nagy fejezet; ezek elsője (64 hattyú) líraelméleti írásokat tartalmaz, szám szerint 19-et. A címadó esszé vallomás arról, hogyan tekint a költőnő a versre; mint mondja, nem kritikusként, nem irodalmárként, hanem tapasztalt költőként olvassa mások verseit. Szól a modern vers fogalmáról, az újabb költői nyelv sajátosságairól és divatjairól, a fikció szerepéről a 20. század irodalmában, és arról, hogy voltaképp minden emberben szunnyad egy költő. A második részbe (Verselemzések) 17 műelemző írás került, éspedig a költők életrajzi kronológiájának rendjében: Csokonai, Berzsenyi, Vörösmarty, Arany János, Petőfi, Rilke, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, József Attila, Pilinszky János egynémely költeményéről beszél – a maga megkapóan személyes modorában. Nemes Nagy Ágnes lefegyverző irályát az adja, hogy a legbonyolultabb kérdésekről is érdekesen, kedvcsinálón és olvasmányosan szól. A harmadik ciklus (Írók, könyvek) a 20. századi magyar klasszikusok fölött tartott szemle, ahol Kassák, Áprily, Szerb Antal, József Attila, Rónay György, Hajnal Anna, Dsida Jenő munkáiról vall, ugyancsak lenyűgöző erejű intellektussal és lefegyverző személyességgel. Külön fejezet (Filmek) tartalmazza filmelemzéseit, rendre olyan alkotásokét, amelyek irodalmi művek adaptációi: Jókai Mór, Verne, Babits Mihály könyvei alapján készültek. A következő fejezet (Irodalmi szénaboglya) mintegy hatvan tárcát, kis esszét, jegyzetet tartalmaz – a legváltozatosabb témákról: a csönd fogalmától, az olvasás módjain át a „költők titkainak megfejtéséig. Az utolsó rész (Személyes esszék) három, dokumentumokkal, levelekkel tűzdelt önéletrajzi vallomást tartalmaz. Az utószóval és jegyzetekkel kiegészített gyűjteményes kötet – amely az Ünnepi Könyvhét kiadványa – minden magyar irodalmi gyűjtemény fontos darabja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|