Tinódi Lantos Sebestyén (1510 k. - 1556) a halála előtti esztendő őszén pártfogója, Nádasdy Tamás várába, Sárvárra érkezik, hogy Cronica című munkáját fölajánlja a nádornak. A nagyúr azonban nem tartózkodik otthon, így a rá várakozó énekmondó belefog, hogy elmesélje kalandokban bővelkedő   [>>>]

Tinódi Lantos Sebestyén (1510 k. - 1556) a halála előtti esztendő őszén pártfogója, Nádasdy Tamás várába, Sárvárra érkezik, hogy Cronica című munkáját fölajánlja a nádornak. A nagyúr azonban nem tartózkodik otthon, így a rá várakozó énekmondó belefog, hogy elmesélje kalandokban bővelkedő élettörténetét Márinak, a szolgálólánynak. Cselenyák Imre tehát ilyen retrospektív, fölidéző módon ad képet Tinódi életéről, de természetesen úgy, hogy abban benne van a három részre szakadt ország, a török hódoltság, a végvári harcok minden tragédiája és dicsősége. És benne van a 16. századi hétköznapok megannyi jellegzetes momentuma. A gyengélkedő Tinódi meleg mézes bor kortyolgatása közben elbeszéli Márinak élete történetét, a cselédlány illő tisztelettel hallgatja az énekmondót, hiszen ?Mári sose gondolta volna, hogy létezik ilyen világjárta, oskolázott nobilis fiatalember, aki ilyen baráti közvetlenséggel beszél hozzá?. A regény dramaturgiája arra az ellentmondásra épül, hogy a kalandos életű, nagytudású, sokat tapasztalt művészember megfáradva, pihengetve elmondja gondolatait egy egyszerű cselédlánynak. A regény lassú csordogálású jelen idejű cselekménye tehát csak keret a mozgalmas életút fölidézéséhez. Ismert, Tinódi alacsony sorból származott, de gazdag életművének elismeréseképpen nemességet kapott, éppen Nádasdy Tamás közbenjárására. Egész élete a törökellenes küzdelmek, illetve azok megörökítése jegyében telt, de most visszaemlékezik szerelmeire, Emmára és Katára is, pártfogóira, így a meglehetősen ellentmondásos jellemű Török Bálintra, aztán Fráter Györgyre, Buda török kézre kerülésére, a 16. századi Magyarország sok-sok bajára és alakjára, mígnem a kalandos életébe belefáradt énekmondó örökre lehunyja szemét az őt elsirató Mári imádságai mellett. A retrospektív előadású életrajzi regény a hőse sorsát és munkásságát esszé formában összefoglaló Epilógussal zárul, valamint az archaikus kifejezések szómagyarázatával és bibliográfiával. Az olvasmányos kötet szépirodalmi és életrajzi gyűjtemények darabja, de iskolai könyvtárakban is helye van. [<<<]