Az utóbbi időben népszerű lett a tudományos igénnyel megírt életrajz regényes elemekkel feldúsítva. Az amerikai zenetudós, -történész, David Yearsley, a Cornell Egyetem professzora elsősorban Johann Sebastian Bach munkásságát kutatja, így jelen, választott témája olyan személy, akit a zeneszerető   [>>>]

Az utóbbi időben népszerű lett a tudományos igénnyel megírt életrajz regényes elemekkel feldúsítva. Az amerikai zenetudós, -történész, David Yearsley, a Cornell Egyetem professzora elsősorban Johann Sebastian Bach munkásságát kutatja, így jelen, választott témája olyan személy, akit a zeneszerető közönség a nagy 18. századi német komponista életének néhány adatából ismerhet: Anna Magdalena Wilcke (vagy Wülcke) Bach második felesége, akit huszonegy éves hajadonként 1721 decemberében vett el. Házasságuk 29 éve alatt tizenhárom gyermekük született, akik közül csak hat érte meg a felnőtt kort, de emellett négy mostohagyereket is nevelt (köztük a híres Carl Philipp Emanuelt, Wilhelm Friedemannt és Johann Gottfried Bernhardot). A műfaj említett sajátságának köszönhető a blikkangos cím: Szex, halál, menüett. Fordított sorrendben értelmezve a címet alkotó szavakat, elmondhatjuk, hogy nincs olyan kezdő zongorista, aki ne találkozott volna az Anna Magdalena Bach 1725-ös kottafüzetéből származó G-dúr menüettel. Az egyébként sikeres énekesnői karrierjét feláldozó fiatal anya ajándékba kapta férjétől a két fennmaradt kottafüzetet (a másik 1721-es keltezésű), valószínűleg házi zenélés céljából. A szerző azonban új nézőpontból tekint hősnőjére: életét immár nem csupán a gondos családanya és a férjének mindig biztos családi hátteret nyújtó szerető feleség pozíciójából szemléli. Igyekszik bemutatni a 18. századi női szerepet - sok kordokumentummal és gondolatkísérlettel. A kötetből megismerhetjük a puritán lutheránus elvek szerint szerveződő családokat, betekintést kapunk a korszak etikájába, megtudjuk, mi volt az az ars moriendi (a meghalás művészete; ld. a második kifejezést a címben), de a zenészprofesszor elviszi olvasóját a korabeli lagzikba is, világossá téve a „szex helyét a társadalomban, ahol a násznagyok pajzán, sikamlós rigmusokkal szórakoztatták a közönséget. Yearsley három évszázad távlatából próbálja végiggondolni, milyen sorsa lehetett volna Anna Magdalenának egy másik korban, de arra is fény derül, milyen mostoha sors jutott akkoriban a pártában maradt lányoknak és az özvegyasszonyoknak - miként Anna Magdalenának is férje halála után. Az érdekes, olvasmányos kötetet számos fekete-fehér kép és kottapélda illusztrálja, a függelékben pedig megtaláljuk a kottafüzetek táblázatos tartalomjegyzékét a terjedelmes végjegyzet-apparátus és a szokásos irodalomjegyzék, valamint név- és tárgymutató társaságában. A mű annyiban újdonságot jelent, hogy az eddig ismert regény- és színházi feldolgozások után, itt a világ egyik legnagyobb zeneszerzőjének egyenlő partnereként ismerhetjük meg a főszereplőt. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]