Fedinec Csilla kismonográfiája a közép-európai köztes terek a magyarság és a magyar történelem szempontjából is releváns reprezentánsaként Kárpátalja történelmét, társadalmát és kulturális örökségét vizsgálja. A szerző először a földrajzi kereteket jelöli meg, mivel egy olyan köztes tér, birodalmak   [>>>]

Fedinec Csilla kismonográfiája a közép-európai köztes terek a magyarság és a magyar történelem szempontjából is releváns reprezentánsaként Kárpátalja történelmét, társadalmát és kulturális örökségét vizsgálja. A szerző először a földrajzi kereteket jelöli meg, mivel egy olyan köztes tér, birodalmak perifériáján vagy éppen ütközőzónájában található terület esetében, mint Kárpátalja, a biztos határok olykor igen eltérő képet mutatnak, azokat az egymással rivalizáló hatalmak hol elismerik, hol szabadon bánnak azokkal. A földrajzi és politikai határok mellett a mindenkori lakók etnikai és vallási hovatartozását is tisztázni kell, amit az első fejezetben szintén megtesz a könyv. A következőkben kronologikusan haladunk végig a huszadik század történelmi fordulópontjain, majd az ezredfordulót is átlépve egészen napjainkig követhetjük a régió történetét. Így Fedinec Kárpátalja 1919 és 1938/1939 közti jogi, politikai és kulturális keretei mellett az autonómia és az oktatás, valamint az egyház kérdését teszi meg vizsgálata tárgyának, majd a visszacsatolás és a magyar közigazgatás kiépítését veszi sorra, részletesen bemutatva a régió majd százezer zsidó lakosának elűzését és kiirtását a magyar és német hatóságok és a katonaság által. A szovjet idők jogi kereteinek ismertetése következik, majd a keleti blokk összeomlása után függetlenné váló Ukrajna és ebben az új államalakulatban Kárpátalja helye. A kötet végén a forrásokat és a felhasznált irodalom listáját találjuk. Az Ünnepi Könyvhétre megjelenő kötet aktualitásához nem fér kétség, érdeklődő olvasóknak ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]