A Vallástörténeti tanulmányok őseink szellemiségéről alcímet viselő, ellenben nagyos is vegyes tartalmú könyv több mint hatvan rövid írásában a szerző a régi magyarság hitvilágát, kultúráját, szellemét próbálja rekonstruálni, sok esetben hipotetikus módon. Egyik első gondolataként megidézi a 13.
[>>>]
A Vallástörténeti tanulmányok őseink szellemiségéről alcímet viselő, ellenben nagyos is vegyes tartalmú könyv több mint hatvan rövid írásában a szerző a régi magyarság hitvilágát, kultúráját, szellemét próbálja rekonstruálni, sok esetben hipotetikus módon. Egyik első gondolataként megidézi a 13. század végén uralkodó IV. (Kun) László király kun származású édesanyjának intelmét, ő arra buzdította a fiát, hogy ápolni szükséges a keleti származás hagyományát. Az uralkodó udvari krónikása, Kézai Simon a Gesta Hungarorumban meg is emlékezett Hunorról és Magorról. ***Innét kezdi a szerző azt a történeti forrásszemléjét, amelyben számba veszi a Képes Krónikától a bizánci forrásokig, hogy milyen formában jelent meg azokban a magyarság hun származásának kérdése. Szemléje során fölidézi a csodaszarvas legendáját, Nimród alakját, Emese álmát, ez utóbbi esetében párhuzamokat figyel meg egy 13. századi oszmán-török teremtésregével és a magyar nép Boldogasszony-kultuszával. Megrajzolja Szent Álmos (819-895) alakját, érintve a honfoglalás történetének bizonytalan részleteit, vitatott pontjait. Számba veszi a honfoglaló vezéreket, Szent István harcát a pogány lázadókkal, majd tovább, a magyar történelem kronológiája szerint haladva foglalkozik a tatárjárással, IV. László uralkodásával, a középkori egyház működésével, Erdély aranykorával, de valamennyi korszak vizsgálatakor azt keresi: miként élt tovább a magyar nép emlékezetében a keleti származás ősi hagyománya, vagy épp mit tett a kor az elfeledtetéséért. Kötet végén vegyes tartalmú jegyzetek kaptak helyet, amelyek érintik a magyarság Szűz Mária-kultuszát, a szellemi önfejlesztés lehetőségeit, a magyar címerben is látható hármashalom ikonográfiáját, illetve ezek keleti kultúrákban föllelhető párhuzamait. Vagyis Csiba Zsolt a pogány magyar hitvilág rekonstrukciójától metafizikai kérdések boncolgatásáig jut el, eközben számos régészeti, filológiai, ikonográfiai, nyelvetimológiai, archeogenetikai, filozófiai, őstörténeti utalást, megjegyzést tesz, bizonyítandó a magyar nép ázsiai eredetét. A história vizsgálata közben aktuális következtetésekig is eljut, például oda, hogy a globalizmus ellentmond a természet rendjének, vagy filozófiai és erkölcsi érveléssel cáfolja a ?szabadság, egyenlőség, testvériség? jelszavát, amely a felvilágosodás vezéreszméjeként utat nyitott az istentagadásnak. A színes és fekete-fehér fotókkal szemléltetett, igencsak mozaikos, eklektikus szerkezetű kötet hipotetikus elemek sokaságával vizsgálja a magyar múlt kérdéseit. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]